BENDEGÚZ HÍREK

A független, hiteles magyar hírforrás!

logo


Isten hozott

A Jobbik (volt) Nemzetbiztonsági Kabinetjének munkaanyaga a Csendőrségről


Az anyagot változtatások nélkül,teljes terjedelemben közlöm,az anyag kidolgozójának a hozzájárulásával!


Vona Gábor

 


A Jobbik és Vona (Zazrivecz-Petrinyecz) Gábor ezt a dolgozatot, nem kívánta magáévá tenni,és a kidolgozó személyét is olyan helyzetbe hozta,hogy hagyja el a pártot!

Forrás: www.civilkontroll.info

 

 

A Jobbik (volt) Nemzetbiztonsági Kabinetjének munkaanyaga a Csendőrségről


Csendőrség


A Magyar Csendőrség  (A Jobbik a „Radikális Változás” címet viselő 2010-es választási programjában mindössze 14 sor erejéig  foglalkozik a korábban kiemelt témaként kezelt Csendőrséggel...!)

A Csendőrség új, a rendőrségtől részben és más biztonsági szervezetektől teljesen független, de velük szorosan együttműködő rendészeti, rendőrségi feladatok ellátására kiképzett, és rendőrségi jogkörrel felruházott országos hatáskörű rendvédelmi szervezet, ami azt jelenti, hogy a hatáskörük az egész ország területére, és a teljes lakosságra kiterjed.

A felállításra kerülő Csendőrség a Rendőrség struktúrájába integrálva, azzal párhuzamosan, de bizonyos feladatkörök, szétválasztásával, átcsoportosításával a vidéki városokban a településeken látja el szolgálati feladatait.

A csendőrök, a Rendőrségtől eltérő egyenruhát és katonai rendfokozatokat viselnek. A testületen belüli függelmi viszonyok a honvédség függelmi viszonyaival, megegyeznek.

2.         Felállításának szükségszerűsége:

Az elmúlt évek törvényes alap nélküli kormányai[Gyurcsány-Bajnai] kormányzásképtelensége hazánkat, a teljes politikai, gazdasági és morális válságba sodorta.

Az ország a működésképtelenség, az államcsőd és az összeomlás határára sodródott, a nemzet végveszélyben van.

Mára világossá vált, hogy az elmaradt rendszerváltás haszonélvezőinek a célja nem más, mint az ország, a nemzet gyorsított és szándékos tönkretétele. Romokban hever a gazdaság, a politikai intézményrendszer, a rendfenntartás, igazságszolgáltatás, az egészségügy, leépült ellehetetlenült a hadsereg, a rendőrség, az eredmény az ország biztonsági helyzete jelentősen megromlott.

A következmények súlyosak és beláthatatlanok. A politikai rendszer elszámoltathatósága megszűnt, növekszik a szervezett bűnözés, az életviszonyok kíméletlenül romlanak, a halálozási mutatók növekednek. Ezek mind - mind olyan következmények, amelyek újabb és újabb veszélyhelyzeteket generálnak.

Rendet kell tenni, mert rend és biztonság nélkül, sem közbiztonságról, sem jogbiztonságról, sem létbiztonságról, nem beszélhetünk.

3.         A csendőrség felállításának célja, alaprendeltetése

Az ország belső biztonságának, a közbiztonság megerősítése, a köznyugalom biztosítása az állampolgárok személyi és vagyonbiztonságának védelme.

Arend és közbiztonság helyreállítása, félelemmentes élet biztosítása minden törvénytisztelő állampolgárnak.

A vidéki lakosság biztonságérzetének az erősítése, a törvénysértések megelőzése, megakadályozása, a közbiztonságot sértő, törvénysértő cselekmények elkövetőinek, az elfogása, semlegesítése.

A közrend, a közbiztonság fenntartása, a törvények betartása, betartatása, a megszaporodott bűncselekmények [élet és tulajdon elleni bűncselekmények stb.] megelőzése, megakadályozása, és részvétel a már elkövetett bűncselekmények felderítésében.

A legfontosabb feladata a mindennapos jelenlét, a járőrözés, és ha szükséges, akkor a helyszínen történő határozott, de törvényes intézkedés, ami a törvénytisztelő és becsületes állampolgárok biztonságérzetének, jogállamiságba vetett hitének a visszaállítását és megerősítését szolgálja.

4.         Ki lehet a Magyar Köztársaság Csendőrségének a tagja?

A Csendőrség állományának tagja lehet, erkölcsileg feddhetetlen, hazáját szerető, az állandó munkát, tanulást, fegyelmet, testületi szellemet vállaló, 20 és 45 év közötti, legalább 170 cm magas, egészségügyi, pszichikai, fizikai követelményeknek megfelelő, fegyveres katonai szolgálatra alkalmas, középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár.

5.         Csendőrökkel szemben támasztott alapkövetelmény.

A csendőrökkel szemben támasztott alapkövetelmény erkölcsös élet, feddhetetlenség és a haza iránti elkötelezettség.

6.         A Csendőrség létszámstruktúrájának kialakítása feltöltése.

Létszáma elsősorban pályázat útján, felvételi kritériumoknak megfelelve, egyrészt a meglévő tapasztalt, és megfelelő hely, illetve személyismerettel rendelkező átvilágított rendőri állományból, másrészt azokból a volt katonákból, rendőrökből, határőrökből, akik a testületek átszervezése során nem nyugállományba kerültek. Magyar Gárda Csendőrsége azon tagjaiból, akik a csendőrrel szemben támasztott felvételi követelményeknek megfelelnek és nem utolsósorban a civil lakosságból személyi és vagyonőrből, fegyveres biztonsági őrökből, erdőőrökből, mezőőrökből megfelelő kiképzés és oktatás után kerülne feltöltésre.

7.         A csendőri hivatás vonzóvá tétele

A csendőri hivatás, vonzóvá tétele négy pontban foglalható össze:

1.         A kezdő fizetések megemelése.

2.         A pótlékok és természetbeni juttatások rendszerének az átalakítása.

  • járőrpótlék;

  • túlóradíj;

  • éjszakás, ünnepi-hét végi szolgálatokért járó pótlék;

  • 13. havi fizetés [kizáró ok: súlyos fegyelemsértés, vagy jelentős anyagi károkozás,];

  • lakhatási támogatás vagy szolgálati lakás;

  • utazási kedvezmény;

  • családalapítási előleg;

  • ruházati illetmény;

3.         Egy kiszámítható előmeneteli rendszer és életpályamodell megteremtése.

4.         Oktatási, nyugdíj és egészségügyi rendszer.

  • ingyenes oktatás, tanulási lehetőség a Rendvédelmi Szervek oktatási intézményeiben;

  • oktatási támogatás, tandíj-hozzájárulás az Állami Oktatási Intézményekben továbbtanulni szándékozóknak;

  • ingyenes egészségügyi ellátás;

  • korkedvezményes szolgálati nyugdíj;

A csendőri hivatás, életpálya így válhat vonzóvá, minden érdeklődő látni fogja, hogy csak és kizárólag rajta múlik, hogy szorgalmával, iskolai előmenetelével, rátermettségével milyen karriert futhat be ezen a pályán.

8.         A Csendőrség létszáma:

A mai létszámviszonyok tervezésénél elengedhetetlen követelmény az országos lefedettségnek megfelelő létszámstruktúra kialakítása, ami azt jelenti, hogy az ország legkisebb településén is a nap minden szakában biztosított lesz a csendőri jelenlét. A csendőrjárőr a településeken túl folyamatosan ellenőrizni fogja gyéren lakott tanyavilágot, külterületeket, az erdőket, mezőket, vízpartokat, utakat, vasutakat, hidakat, ami komoly feladat, folyamatos jelenlétet és áldozatos munkát követel.

A jelenlegi vidéken19 megyében[megyénként kerületparancsnokság a megye székhelyén települ] 95városban és475 településen, kistelepülésen felállított őrsön [minden őrshöz hat kistelepülés tartozik, ami azt jelenti, hogy Csendőrkerület Parancsnokság a megnevezett, illetve csendőrőrssel ellátott településeken túl, 750[500 fő alatti] kistelepülést, pusztát, tanyát ellenőriz, meghatározott ellenőrzési terv, járőrútvonal alapján. Ez országos viszonylatban 14 250 [500 fő alatti] kistelepülést, pusztát, tanyát jelent.] 18 633 fő-velelgondolásunk szerint a csendőrség az alaprendeltetéséből adódó feladatait a főváros kivételével vidéken hajtja, végre.

Az alábbi állomány kategóriák szerinti megosztásban: 

 

Tiszt:

684 fő

Tiszthelyettes:

1 482 fő

Beosztott csendőr:

15 523 fő

Közalkalmazott:

874 fő
 

csendőrség

Magyar Gárda csendőrség alakult a Jobbik "családi napján" (Fotók: Magócsi Márton)

9.         Felszerelése, fegyverzete:

A rendőrségével azonos szintű, azonban első és legfontosabb feladat, a magyar nemzeti érdekeket szolgáló gazdasági háttér kialakítása, régi új iparágak megteremtése, visszaállamosítása, a nagy hagyományokkal rendelkező magyar hadiipar felélesztése. [magyar gyártású járművek, fegyverek]

10.      Kiképzése, továbbképzése:

Egy év szerződéses katonai szolgálat letöltése után, kerülhet sor a csendőrkiképzésre, amely a Katonai, Rendvédelmi közép és felsőoktatási intézményekben, illetve polgári középfokú vagy felsőfokú oklevél megszerzése után kiegészítő képzés formájában, amely a katonai rendvédelmi intézetekben kerül végrehajtásra.

 

Rend és biztonság egy élhetőbb Magyarország alapja, elgondolás

a Magyar Köztársaság csendőrségéről

 

1.        A Csendőrség felállításának szükségessége

Erős, jól fegyelmezett csendőrség szükségesebb ma, mint valaha. Mert Magyarországon a háború, majd a forradalmak és a törvényes alap nélküli kormányok alatt megbomlott a törvények tisztelete, elvadultak az erkölcsök, megszűntek a tekintélyek, és ezek helyett a duhajkodás, a rablási vágy és az önkény vált mindennapivá, és ez olyan feladatokat ró az államra, amelyet csak a csendőrség segítségével tud megoldani.”  [Gróf Andrássy Gyula külügyminiszter]

 

Minden állam egyik legfontosabb feladata a mindenkori kockázatoknak megfelelő biztonság és védelem nyújtása az állampolgárai számára.

Azonban ez a biztonság és védelem, csak is a racionalitások talaján szervezett és működő, a társadalmi élet minden területét átfogó erős, stabil biztonsági rendszerrel garantálható.

Az elmúlt évek törvényes alap nélküli kormányai[Gyurcsány-Bajnai] kormányzásképtelensége hazánkat, a teljes politikai, gazdasági és morális válságba sodorta.

Az ország a működésképtelenség, az államcsőd és az összeomlás határára sodródott, a nemzet végveszélyben van.

Mára világossá vált, hogy az elmaradt rendszerváltás haszonélvezőinek a célja nem más, mint az ország, a nemzet gyorsított és szándékos tönkretétele. Romokban hever a gazdaság, a politikai intézményrendszer, a rendfenntartás, igazságszolgáltatás, az egészségügy, leépült ellehetetlenült a hadsereg, a rendőrség, az eredmény az ország biztonsági helyzete jelentősen megromlott.

A következmények súlyosak és beláthatatlanok. A politikai rendszer elszámoltathatósága megszűnt, növekszik a szervezett bűnözés, az életviszonyok kíméletlenül romlanak, a halálozási mutatók növekednek. Ezek mind - mind olyan következmények, amelyek újabb és újabb veszélyhelyzeteket generálnak.

Rendet kell tenni, mert rend és biztonság nélkül, sem közbiztonságról, sem jogbiztonságról, sem létbiztonságról, nem beszélhetünk.

Ezért a jövő magyar rendészeti szerveinek kiemelt és legfontosabb feladata kell, hogy legyen: a rend és közbiztonság helyreállítása, félelemmentes élet biztosítása minden törvénytisztelő állampolgárnak.

Hazánkban ma közel húsz olyan szervezet létezik, akiknek jelentős a szerepük és komoly feladatuk van az állampolgárok számára nyújtandó biztonság és védelem szavatolásában.

  1. Rendőrség, kötelékébe integrálva aHatárőrség, így két önálló feladatkörű szervezet egységeként működik.

  2. Köztársasági Őrezred, amely az ORFK keretébe van ugyan integrálva, de saját szervezeti struktúrában működik.

  3. Katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tűzoltóság integrációjából jött létre.

  4. Büntetés-végrehajtás

  5. Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata

  6. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

  7. Vám és Pénzügyőrség

  8. Nemzetbiztonsági Hivatal

  9. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

  10. Információs Hivatal

  11. Katonai Biztonsági Hivatal

  12. Katonai Felderítő Hivatal

  13. Nemzeti Biztonsági Felügyelet

  14. Ügyészségi Nyomozó Hivatal szervezet rendszere

  15. Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal

  16. Katonai Ügyészség

  17. APEH, amely a fentiekkel szemben nem fegyveres szerv,de a pénzügyi visszaélések felderítése kapcsán széles jogkörökkel bír.

E szervezetek irányítását több minisztérium apparátusa, élükön az irányításért felelős miniszterrel. Az élet igazolta, hogy ez az egész, egy méregdrága, bürokratikus és lassan működő szervezetrendszer, aminek a működéshatékonysága rendkívül alacsony, ezért számuk a további növelése nem javasolt.

Azonban a jövőben megkerülhetetlen és szükségszerű:

  • a felesleges hatásköri átfedések felszámolása, a különböző szervezetek közötti szakmai párhuzamok megszüntetése[egy adott feladatcsoporttal csak egyetlen szerv foglalkozzon];

  • a logisztikai kiszolgáló szervek integrálása, országosan szervezett központi pénzügyi és ellátó rendszer kialakítása;[ez a kiszolgáló rendszer végezné a Csendőrség ellátását is.]

Előzetes elgondolásunk szerint a belügyi igazgatás vonatkozásában két alternatíva áll fenn, az egyik; hogy irányítást a visszaállított Belügyminisztérium végezné, - a másik; megszüntetve az eddigi ahány védelmi szervezet, annyi minisztérium gyakorlatot, Nemzetvédelmi és Biztonsági Minisztérium néven, egy új központi ún. csúcsminisztérium létrehozásával egy minisztérium irányítaná az összes védelmi szervezetet.

E szervezeten belül, működne az ún Belügyi Rendészeti - Rendvédelmi Államtitkárság, aminek az alaprendeltetése a belügyi igazgatás szervezése, irányítása, a rendészeti és rendvédelmi feladatok felügyelete, szervezése és irányítása, és a korábbi elképzeléseinktől eltérően e szervezet irányítása alá kerülne a Csendőrség Országos Parancsnoksága is.

Belügyi Rendészeti - Rendvédelmi Államtitkárság:

Országos Rendőr-főkapitányság:

  • Csendőrség Országos Parancsnoksága

  • Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata

  • Rendvédelmi Szervek Biztonsági Szolgálata

  • Köztársasági Őrezred

  • Megyei városi, kerületi főkapitányságok, kapitányságok

Határőrség - Határrendészeti Főigazgatóság

  • Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

  • Határrendészeti erők, csapatok

Vám-és Pénzügyőrség Országos Főigazgatósága

Büntetés-végrehajtás Országos Főigazgatósága 

E struktúra kialakításával megvalósulhat a központi irányítás, [a döntéshozók és a végrehajtók közötti információáramlás]erősödhet a különböző biztonsági elemek közötti együttműködés és az eddigiektől eltérően jelentős költségmegtakarítást, eredményez. Elősegítve a Csendőrség felállításához, létszámkeretéhez, felszereléséhez, és működéséhez szükséges anyagi háttér alapjainak az előteremtését.

Azonban, bárminemű gyakorlati lépést tennénk, mindenekelőtt az első és legfontosabb feladat e szervezetek visszaállításához, létrehozásához és működésükhöz szükséges törvényi, jogszabályi, személyi és anyagi háttérmegteremtése.

A Magyar Köztársaság államhatalmi berendezkedésének struktúráját az Alkotmányrögzíti. Megnevezve a fegyveres erőket, és ebbe a struktúrába újabb, önálló szervezetet létrehozni, és illeszteni, csak és kizárólag az Alkotmány módosításával lehetséges.

Az Alkotmány módosítása időigényes, és 2/3-os országgyűlési többséget igényel.Azonban a jelenlegi, és a parlamenti választások után várható belpolitikai, és parlamenti erőviszonyokat is figyelembe véve, nem valószínűsíthető, hogy az eredeti szándékoknak megfelelő, működőképes Csendőrséget sikerül létrehozni.

A Magyar Köztársaság költségvetés tervezési rendszere, és maga a költségvetés jelenlegi állapota sem képes egy nagyobb létszámú testület, felállítását és működtetését finanszírozni.

Ezért a leendő nemzeti kormánynak az első és megkerülhetetlen feladata a magyar nemzetgazdaság haladéktalan és teljes átvilágítása, újjászervezése, a stratégiai ágazatok visszaállamosítása a rablóprivatizáció által tönkretett ágazatok, üzemek újraindítása, a felelősök felderítése, elszámoltatása, felelősségre vonása.

A következő lépés a szervezeti infrastruktúra kiépítése, azonban itt szem előtt kell tartani azt az uniós követelményt miszerint az infrastruktúra kiépítése csak tenderezés, közbeszerzés- útján lehetséges, és majd ezt követheti a személyi feltételekmegteremtése.

 

A Jobbik Nemzetbiztonsági Kabinete a Csendőrség felállítása érdekében három alternatívát vizsgált.

  1. A Csendőrség önálló szervezeti egységként működne, az Országos Rendőr-főkapitányság mellett, a Belügyi Rendészeti - Rendvédelmi Államtitkárság közvetlen irányításával;

Azonban jelenlegi belpolitikai viszonyaink között egy önálló Csendőrség felállítása súlyos viták nélkül elképzelhetetlen. Úgy, hogy ennek az alternatívának a további tárgyalását el is vetettük.

  1. A Csendőrség az Országos Rendőr-főkapitányság önálló szervezeti részegysége, az ORFK. közvetlen irányításával.

  2. A történelmi hagyományokat követve Csendőrség a Magyar Honvédség Főparancsnokság önálló szervezeti részegysége az MH. Főparancsnokság közvetlen irányításával, az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai felügyelete mellett;

Az ország belső biztonságának megerősítése, önvédelmi képességek maradéktalan fenntartása érdekében, a Magyar Honvédség kötelékében új rendészeti, rendőrségi feladatok ellátására kiképzett, és rendőrségi jogkörrel felruházott honvéd századok, zászlóaljak [csendőrszázadok, zászlóaljak] felállítása és hatáskörük kiterjesztése a teljes polgári lakosságra. Alaprendeltetésük a honvédelmi feladatok ellátása [kiképzés, harckészültség] mellett a közrend, a közbiztonság fenntartása, a törvények betartása, betartatása, a megszaporodott bűncselekmények [az élet és tulajdon elleni bűncselekmények stb.] megelőzése, megakadályozása, és részvétel a már elkövetett bűncselekmények felderítésében. A legfontosabb feladatuk a mindennapos jelenlét, a járőrözés, és ha szükséges, akkor a helyszínen történő határozott, de törvényes intézkedés, ami a törvénytisztelő és becsületes állampolgárok biztonságérzetének, jogállamiságba vetett hitének a visszaállítását és megerősítését szolgálja.

A három alternatíva közül a 2. - 3. alternatívák tűnnek a legkézenfekvőbbnek, ugyanis a rövid időn belül megvalósítható, az alkotmányos előírásoknak megfelel, és nem kell hozzá 2/3-os parlamenti többség.

Ha azonban a Csendőrség felállításának a sürgősségét vesszük tekintetbe, akkor a 2. alternatíva kell, hogy érvényesüljön, miszerint Csendőrség az Országos Rendőr-főkapitányság önálló szervezeti részegysége, az irányítása ORFK. által történik.

Ez a megoldás azért is indokolt, mert a Rendőrség a Csendőrség jogutódja. 1945-ben a Csendőrség felszámolása után az újjáalakuló ún. „demokratikus” Rendőrség vette át a Csendőrség feladatait. Így a korábbi csendőrségi feladatokat is jelenleg a Rendőrség látja el, hogy milyen színvonalon az mindennap megtapasztalható.

Ki kell mondani!Ez a morálisan és gazdaságilag lezüllesztett, belső problémákkal küszködő Rendőrség, az országban kialakult helyzet megnyugtató kezelésére önmagában már nem képes.

Szükséges egy erős, tekintéllyel bíró, pártpolitikától mentes, az ország törvénytisztelő lakosságának a bizalmát élvező, a jogállamiságba vetett hitének a visszaállítását segítő, csendőrség felállítása.

Azonban a jelenlegi helyzetben vagy a közeli jövőben célszerű Csendőrség szervezetét a Rendőrség keretein belül önálló szervezeti részegységként létrehozni, majd később önállósága erősíthető, és egy kedvezőbb politikai helyzetben a részére a teljes önállóság megadható.

A Csendőrség szervezetének a Rendőrség keretein belüli, de önálló szervezeti részegységként történő létrehozását az alábbi gazdaságossági érvek is megerősítik.

A Csendőrség a Rendőrség részegységeként, nincs szükség különösebb költségvetési szabályok alkotására. A Csendőrség felállításának, működtetésének költségei kiszámolhatók, és célirányosan a Rendőrség költségvetésében megjeleníthetők.

A falvakat, kistelepüléseket leszámítva nincs szükség új épületekre, a Rendőrség objektumai adottak, kisebb átalakításokkal bővíthetők.

Ugyan ez vonatkozik a kommunikációs infrastruktúrára a már meglévő kiépített a távközlési és számítógépes rendszer, vagy a gépjárműpark és a fegyverzet, felszerelés bővíthető, korszerűsíthető. Nincs szükség külön kiszolgáló személyzet felvételére, a Rendőrség adminisztrációs és ellátási rendszere kisebb átcsoportosításokkal alkalmassá tehető a megnövekedett feladatok ellátására.

Biztosított az oktatási, képzési, kiképzési és egészségügyi háttér,ami magába foglalja a közép-, és felsőfokú oktatási rendszert főiskolával és egyetemmel, idegen nyelvoktatást, ami nagyon komoly értéket képvisel, lehetővé téve az újonnan felvettek előszűrését, képzését és kiképzését, valamint egészségügyi ellátását.

Külön előnyt képvisel ebben a szervezeti struktúrában, hogy a Csendőrség készen kapja a Rendőrség nemzetközi kapcsolatrendszerét, a nemzetközi szervezetekben való tagságát, és az ezzel járó nemzetközi információkat, valamint a Rendőrség adatbázisát, és elemző-értékelő rendszerét. Az így létrejövő szervezet az alábbiak szerint definiálható:

2.        A Csendőrség

A Csendőrség új, a rendőrségtől részben és más biztonsági szervezetektől teljesen független, de velük szorosan együttműködő rendészeti, rendőrségi feladatok ellátására kiképzett, és rendőrségi jogkörrel felruházott országos hatáskörű rendvédelmi szervezet, ami azt jelenti, hogy a hatáskörük az egész ország területére, és a teljes lakosságra kiterjed.

  • A csendőrökkel szemben támasztott alapkövetelmény erkölcsös élet, feddhetetlenség és a haza iránti elkötelezettség.

  • A Csendőrség állományának tagja lehet, erkölcsileg feddhetetlen, hazáját szerető, az állandó munkát, tanulást, fegyelmet, testületi szellemet vállaló, 20 és 45 év közötti, legalább 170 cm magas, egészségügyi, pszichikai, fizikai követelményeknek megfelelő, fegyveres katonai szolgálatra alkalmas, középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár.

  • A felállításra kerülő Csendőrség a Rendőrség struktúrájába integrálva, azzal párhuzamosan, de bizonyos feladatkörök, szétválasztásával, átcsoportosításával a vidéki városokban a településeken valamint látja el szolgálati feladatait.

  • Létszáma elsősorban pályázat útján, felvételi kritériumoknak megfelelve, egyrészt a meglévő tapasztalt, és megfelelő hely, illetve személyismerettel rendelkező átvilágított rendőri állományból, másrészt azokból a volt katonákból, rendőrökből, határőrökből, akik a testületek átszervezése során nem nyugállományba kerültek. Magyar Gárda Csendőrsége azon tagjaiból, akik a csendőrrel szemben támasztott felvételi követelményeknek megfelelnek és nem utolsósorban a civil lakosságból személyi és vagyonőrből, fegyveres biztonsági őrökből, erdőőrökből, mezőőrökből megfelelő kiképzés és oktatás után kerülne feltöltésre.

Személyi állomány toborzása, létszámának feltöltése:

Személyi állomány tekintetében nagyon komoly probléma és ezzel szembe kell nézni a Csendőrségnek is. Hazánkban éppen a társadalmi megbecsülés hiánya miatt, a haza fegyveres szolgálata nem a legnépszerűbb hivatások, közé tartozik.

Nagyon kevés a jelentkező ezekre, a pályákra, vagy ha van jelentkező, akkor nem felel meg a felvételi követelményeknek.

Ezért a kormánynak kiemelt és fontos, feladata kell, hogy legyen a csendőrhivatás vonzóvá tétele.

A csendőri hivatás, életpálya vonzóvá tehető:

1.         A kezdő fizetések megemelésével. Jelenleg egy kezdő rendőr 85 000-90 000 forintot keres mindenféle pótlékkal és túlórával együtt. Ezért naponta nyolc óránál jóval többet dolgozikjóval nagyobb felelőssége nem beszélve arról, hogy fegyveresként, katonai viszonyok között. Vele szemben ugyanennyi a fizetése egy nagyobb bank takarítónőjének is mindenféle kötöttség nélkül. Ez a pénz nem fedezi rendőri léthez szükséges költségeket, éppen ezért oly magas a pályaelhagyók száma.

2.         A pótlékok és természetbeni juttatások rendszerének az átalakításával.

  • járőrpótlék;

  • túlóradíj;

  • éjszakás, ünnepi-hét végi szolgálatokért járó pótlék;

  • 13. havi fizetés [kizáró ok: súlyos fegyelemsértés, vagy jelentős anyagi károkozás,];

  • lakhatási támogatás vagy szolgálati lakás;

  • utazási kedvezmény;

  • családalapítási előleg;

  • ruházati illetmény;

3.         Egy kiszámítható előmeneteli rendszer és életpályamodell megteremtésével.

4.         Oktatási, nyugdíj és egészségügyi rendszer kialakításával.

  • ingyenes oktatás, tanulási lehetőség a Rendvédelmi Szervek oktatási intézményeiben;

  • oktatási támogatás, tandíj-hozzájárulás az Állami Oktatási Intézményekben továbbtanulni szándékozóknak;

  • ingyenes egészségügyi ellátás;

  • korkedvezményes szolgálati nyugdíj;

A csendőri hivatás, életpálya így válhat vonzóvá, mert minden érdeklődő látni fogja, hogy csak és kizárólag rajta múlik, hogy szorgalmával, iskolai előmenetelével, rátermettségével milyen karriert futhat be ezen a pályán.

Számos javaslat és érv szól a mellett, hogy a Csendőrség állományát az adott településekről, illetve annak környékéről lenne célszerű toborozni.

Mert helyismerettel rendelkeznek, és név szerint ismerik az ott élő embereket, nem kell részükre lakást biztosítani, stb. Ez elfogadható csak olyan súlyos veszélyeket rejt magában, mint az elvtelen bratyizás, összeférhetetlenség, diszkrimináció, korrupció stb. [Kérdés: Milyen intézkedést fog tenni az a helyi csendőrjárőr a falopáson tetten ért szomszédja ellen, vagy az ittasan gépjárművet vezető volt osztálytársa vagy éppen falubéli barátja ellen? - már most borítékolom, - semmilyet.]

Ha nagyon ragaszkodunk ehhez az elképzeléshez, akkor a leendő Csendőrség Szolgálati Szabályzatában ilyen esetekre, olyan szigorú szankciókat kell kilátásba helyezni, hogy visszatartsa, elriassza a csendőrt a kötelező intézkedések elmulasztásától.

A kezdeti hely-és emberismereti problémák leküzdésére javaslom, ajelenleg meglévő nemzetőrség, polgárőrségek átvilágítását, működésük, jogkörük, hatáskörük kiszélesítését, és bevonásukat a helyi közrend és közbiztonsági feladatok végrehajtásába. [a működésük területén, bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja, tettenérés esetén igazoltatás, feltartóztatás, őrizetbe vétel a rendőrség megérkezéséig] 

Az állomány feltöltése tekintetében jó lehetőséget kínál, hogy a már hasonló területeken dolgozók felvétele, mint pl.: személyi és vagyonőr, fegyveres biztonsági őr, erdőőr, mezőőr stb. Felvételükkel egy nagyon értékes előképzett állományhoz juthatunk.

Vannak olyan javaslatok miszerint a felvételi eljárás során, a végzettségi követelményeken is enyhíteni, kellene és az érettségit, mint követelményt, nem kellene alkalmazni. Azzal indokolva, hogy nagyon sok becsületes, jó eszű ember él vidéken, akinek a körülményei, fiatalkori akaratereje nem tette lehetővé az érettségi letételét. Ez sok ember előtt tárná ki a jelentkezés kapuját. Az érettségi megszerzését a Csendőrség keretében indított képzés során lehetne pótolni. Ez lehet a Csendőrség egyik legfontosabb erénye is egyben, a folyamatos képzés és tanulás, és az ezen alapuló előremenetel. Ez egyben a rendőrség utánpótlási gondjain is enyhítene, hisz amennyiben egy csendőr megfelel a rendőri felvétel és alkalmasság szabályainak, úgy idővel bármilyen rendőri beosztás megnyílhat előtte.

Ez az érv is elfogadható, de csak a kezdeti időszakban és csak nagyon rövid időre [Minden állományba vett csendőrnek hat év alatt kötelezővé kell tenni a középiskola megkezdését és az érettségi vizsga letételét.] ugyanis egy elitszervezetté aspiráló testület tagjától elvárható az előírt iskolai egészségügyi, fizikai és pszichikai követelményeknek való megfelelés.

Csendőrség kiképzése, továbbképzése:

Egy év szerződéses katonai szolgálat letöltése után, két éves rendőri alapképzés után kerülhet sor a csendőrkiképzésre, amely a Katonai, Rendvédelmi közép és felsőoktatási intézményekben, illetve polgári középfokú vagy felsőfokú oklevél megszerzése után kiegészítő képzés formájában, amely a katonai rendvédelmi intézetekben kerül végrehajtásra.

A Csendőrség az ORFK. önálló szervezeti részegysége, irányítását, szakmai felügyeletét az Országos Rendőr-főkapitányság, anyagi ellátását, közvetlenül Belügyi Rendészeti - Rendvédelmi Államtitkárság logisztikai Igazgatósága végzi.

A csendőrök, a Rendőrségtől eltérő egyenruhát és katonai rendfokozatokat viselnek.A testületen belüli függelmi viszonyok a honvédség függelmi viszonyaival, megegyeznek.

A Csendőrség felállításának célját, alaprendeltetését és feladatait törvény határozza meg, és törvényben kerülnek rögzítésre.

Működését, tevékenységétaz átdolgozott, Rendőrségi Törvény, a Honvédelmi Törvény és Rendőrségi, Honvédségi Szolgálati Szabályzatok, és a Csendőrség részére kialakított Szolgálati Szabályzat szerint, a társadalmi kontroll [parlament rendészeti bizottsága] mellett hajtja végre.

A feladatok a jogosultság és illetékesség meghatározása során fontos szem előtt tartani, hogy a Csendőrség elsősorban közrendvédelmi feladatokat ellátó szervezet,és önállóan nyomozást, eljárást csak vétség és szabálysértési ügyekben folytathat. Más ügyekben nyomozást és eljárást csak a Rendőrség és az Igazságügyi szervek folytathatnak, ilyen esetekben a Csendőrségnek csak részvételi kötelezettsége van.

3.        A Csendőrség felállításának a célja, feladatai, jogosultsága:

A feladatkörök tekintetében a korabeli Csendőrség eredeti célkitűzései közül napjainkban is különösen aktuális a következő megfogalmazás:

A személy-, és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közrendet fenntartani, a büntető törvények,  rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket elfogni, az illetékes hatóságnak, bíróságnak átadni.”

 

Az ország belső biztonságának, a közbiztonság megerősítése, a köznyugalom biztosítása az állampolgárok személyi és vagyonbiztonságának védelme.

A vidéki lakosság biztonságérzetének az erősítése, a törvénysértések megelőzése, megakadályozása, a közbiztonságot sértő, törvénysértő cselekmények elkövetőinek, az elfogása, semlegesítése.

A Csendőrség alaprendeltetése:

A közrend, a közbiztonság fenntartása, a törvények betartása, betartatása, a megszaporodott bűncselekmények [élet és tulajdon elleni bűncselekmények stb.] megelőzése, megakadályozása, és részvétel a már elkövetett bűncselekmények felderítésében.

A legfontosabb feladata a mindennapos jelenlét, a járőrözés, és ha szükséges, akkor a helyszínen történő határozott, de törvényes intézkedés, ami a törvénytisztelő és becsületes állampolgárok biztonságérzetének, jogállamiságba vetett hitének a visszaállítását és megerősítését szolgálja.

A Csendőrség feladatai:

  • Személyi biztonság, és a közrend védelme;

  • A nyugodt, békés társadalmi viszonyok, a köznyugalom biztosítása, a rend fenntartása. A közbiztonságot veszélyeztető, illetve arra közvetlen veszélyt jelentő garázda jellegű cselekmények kiszűrése, az elkövetők felderítése, elfogása. a bekövetkezett cselekmények következményeinek a felszámolása;

  • A magán-, és köztulajdon védelme;

  • Közigazgatás, valamint az önkormányzati igazgatási rendszer védelme, ezen szervek által hozott jogszabályok, normatívák, előírások és más szabályok betartásának, érvényre juttatásának az elősegítése;

Hatásköre:

A Csendőrség országos hatáskörű szervezet, hatásköre az egész országra és teljes lakosságára kiterjed.

A Csendőrség illetékessége, jogosultsága:

A csendőrség jogosult:

  • A közrend, közbiztonság a köznyugalom, fenntartására. A köz-és magántulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények felderítésére és a nyomozásában való részvételre.

  • Közlekedési kihágások, és szabálysértések, felderítésére, megakadályozására.

  • Rendészeti jellegű eljárást vagy közreműködést igénylő szabálysértési ügyekben történő eljárásra.

  • Hatósági előírások, szabályok, rendeletek, helyi önkormányzat által hozott helyi rendeletek betartására, betartatására és betartásuk ellenőrzése, pl.: engedélynélküli árusítás, telekalakítás, építkezés, hulladékkezelés stb.

  • Halászati, vadászati, erdőgazdálkodási, erdőőri, folyamőri, mezőőri feladatok, hulladékgazdálkodási szabályok betartása, betartatása és ellenőrzése.

A Csendőrség a törvény biztosította jogánál fogva az alábbi intézkedéseket, foganatosíthatja:

Igazoltatás:

A csendőr a szolgálati feladatai ellátása során igazoltathatja azt a személyt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania. Illetve szolgálaton kívül is, ha alapos a gyanú, hogy az illető személy bűncselekmény elkövetője és ellene körözési, elfogatási parancs van érvényben.

Az igazoltatott személy köteles a személyazonosító adatait, hitelt érdemlően igazolni. Az igazolás megtagadása esetén az igazoltatott személyt a csendőr köteles feltartóztatni, vagy előállítani és a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatott személytől ujjlenyomatot, fényképfelvételt készíteni, továbbá a külső testi jegyeit észlelés és mérés alapján rögzíteni.

A csendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá ha azt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi.

Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálás:

A csendőr a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény, a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja, ruházatukat, az épületet, építményt, helyszint, csomagot, gépjárművet átvizsgálhatja. A közrend-közbiztonságra veszélyes tárgyakat lefoglalhatja, eltávolíthatja, megsemmisítheti.

Akivel szemben személyi szabadságot, korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak a ruházatát a csendőr, támadásra vagy önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

Felvilágosítás kérés:

A csendőr a szolgálati feladata ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alapos a gyanú, hogy a megkérdezett személy olyan információval rendelkezik, ami a szolgálati feladatok további ellátásához szükséges. A felvilágosítás kérésének az idejére a kérdezett személy feltartóztatható és a válaszadást a kérdezett személy nem tagadhatja meg.

Elfogás és előállítás:

A csendőr a további intézkedések megtétele céljából köteles elfogni és az illetékes hatóság elé állítani azt a személyt:

  • Akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;

  • Aki ellen külön törvény vagy nemzetközi szerződés alapján elfogató parancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását elrendelték;

  • Akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését, illetőleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el;

  • Aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás vagy a javítóintézeti nevelés alól magát önkényesen kivonta;

  • Akinek az előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelték;

A csendőr a közrend-közbiztonság fenntartása érdekében köteles az illetékes hatóság, vagy szerv elé állítani azt a személyt:

  • Aki a csendőri felszólításra nem tudja magát hiteltérdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja.

  • Akit bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása miatt véralkohol-vizsgálat, vér és vizeletvételre köteleznek;

  • Aki szülői felügyelet, gyámság illetve intézeti nevelés hatálya alól engedély nélkül kivonja magát;

  • Aki a pártfogói felügyelet és külön törvényben meghatározott és a Rendőrség hatáskörébe tartozó szabályait megszegi;

  • Aki a szabálysértés abbahagyására irányuló felszólítás után is folytatja a törvénysértő cselekményét;

A Csendőrség az előállítással a személyi szabadságot legfeljebb nyolc óra időtartamban korlátozhatja. Ha az előállítás nem érte a célját, ezt az időtartamot az illetékes csendőrparancsnok négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállított kérésére az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiadni.

Elővezetés:

A csendőr az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt a határozatban megjelölt helyre kíséri, vagy útbaindítja.

Ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a Csendőrségen a szükséges ideig –legfeljebb 12 óra időtartamra vissza kell tartani. A visszatartás időtartamának számítására az előállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Bűnmegelőzési ellenőrzés:

A bűnmegelőzési ellenőrzés határozatban kerül elrendelésre, aminek a jóváhagyásáról a bíróság 72 órán belül végzéssel határoz.

A Csendőrség bűnmegelőzési célból ellenőrizheti azt a személyt, aki szándékos bűncselekmény miatt kiszabott legalább kétévi szabadságvesztésből, vagy visszaesőként elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésből szabadult.

Személy és tárgykörözés elrendelése:

A csendőrség a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy az eltűnt személy, tárgy felkutatására, továbbá ismeretlen azonosítására körözést rendelhet el. Továbbá a sértetti kör megállapítására, tanúk felkutatására, illetve a bűncselekmény tényállásának tisztázása érdekében a médiákban felhívást tehet közzé.

Biztonsági intézkedés:

A csendőr önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében, köteles a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez, haladéktalanul szükséges intézkedéseket megtenni.

  • Intézkedik az önmagát vagy másokat veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálatára és közreműködik az egészségügyi intézetbe történő szállításában;

  • Intézkedik az öngyilkosság elkövetésének a megakadályozásában;

  • Intézkedik közterületen vagy nyilvános helyen – ha az élet és a testi épség védelme megkívánja – intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lévő, illetve erősen ittas vagy bódult személynek a lakására vagy a kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kiséréséről, illetőleg szállítatásáról;

  • Ilyen esetekben az adott területet lezárhatja és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen, vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

Közbiztonsági őrizet:

A Csendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása, vagy az őrizetbe vett személy érdeke [ittasság vagy más okból ön-vagy közveszélyes állapotban van] szükségessé teszi. Az őrizet időtartamába az előállítás ideje beleszámít.

Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen:

A csendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, - kivéve:

  • Segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából;

  • Bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, vagy bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása és előállítása céljából;

  • Közveszély, továbbá az életet vagy testiépséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetve a veszélyben lévő kimentése érdekében;

  • Rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére;

  • Végrehajtási eljárás lefolytatása céljából, ha az abban való közreműködést jogszabály megköveteli;

  • Elővezetés végrehajtása érdekében;

  • Bűnmegelőzési ellenőrzés céljából, a bűnmegelőzési ellenőrzés alá vont személy lakásába, lakóhelyére, ismert tartózkodási helyére;

  • A szabálysértést a felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából;

  • Személy-és létesítménybiztonsági intézkedés végrehajtására;

  • Ha az előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges;

Kép és hangfelvétel készítése:

A Csendőrség a csendőrségi intézkedéssel összefüggésben, az intézkedésben érintett személyről, a környezetről, illetve a csendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról köteles kép és hangfelvételt készíteni.

Helyszínbiztosítás:

A csendőr feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset egyéb esemény helyszínét szándékosan, vagy gondatlanul megváltoztassák.

Közlekedésrendészeti intézkedések:

A csendőr az alábbi közlekedésrendészeti feladatokat gyakorolhatja:

A közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti;

Ellenőrizheti a közlekedési rendszabályok betartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra, a felszerelésre vonatkozó előírások betartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, az üzembentartó, illetőleg használó személyazonosító adatait, jármű közlekedésbiztonsági állapotát, és adatait a forgalomban és a telephelyen egyaránt;

Ellenőrizheti a jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta, ha a nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása, vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének az alapos gyanúja merül fel, az egészségügy intézetbe vér és vizeletvételre beszállítathatja;

A vezetői engedélyt, illetve a jármű hatósági engedélyét, jelzését jogszabályokban meghatározottak alapján, a helyszínen elveheti, amit további vizsgálat lefolytatása céljából köteles a területileg illetékes Rendőrhatóságnak továbbítani;

A forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti. A jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetve a járművet a helyszínről elszállítathatja;

A Csendőrség illetve a csendőr a feladata ellátása során jogosult a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet elszállítatni, vagy más módon eltávolíttatni, ha az a közúti közlekedés biztonságát, vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű baleseti veszélyt nem jelent, illetve ha az a jármű biztonsága vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt szükséges rögzítésére a jármű elszállításáig kerékbilincset alkalmazhat.

Kényszerítő eszközök:

Testi kényszer:

A csendőr intézkedése során – az esetleges ellenszegülés megtörésre testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést [testi kényszert] alkalmazhat.

Bilincshasználat:

A csendőr bilincset alkalmazhat, ha a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy:

Önkárosításának, támadásának, szökésének a megakadályozására, ellenszegülésének a megtörésére.

Vegyi eszköz, elektromos sokkoló, gumibot, tonfa kardlap illetve más eszköz alkalmazása:

A csendőr szolgálatban rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkolót, gumibotot, tonfát vagy kardlapot alkalmazhat:

A saját vagy mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására.

A jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.

A csendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogóhálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat mások vagy saját élete, testi épsége, illetve a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének az elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak.

Szolgálati kutya alkalmazása:

A csendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül kényszerítőeszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának a feltételei fennállnak.

A csendőr a szolgálati kutyát szájkosár és póráz nélkül alkalmazhatja, súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására, súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására.

Útzár:

A közlekedés biztonságának a szem előtt tartásával a Csendőrség forgalomkorlátozást rendelhet el, és útzárat telepíthet bűncselekmény elkövetőjének az elfogására.

A Csendőrség fegyverhasználata:

A fegyver:

Fegyveren a Magyar Köztársaság Fegyveres erőinél rendszeresített egyéni lőfegyvert kell érteni. A lőfegyver használhatatlanná válása vagy hiánya esetén fegyvernek kell tekinteni a testi sérülés okozására vagy az élet kioltására alkalmas bármely más eszközt is.

A lőfegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása, amelynek során a fegyveres szolgálatot teljesítő csendőr - saját elhatározásából vagy parancsra - szándékosan személyre irányított [célzott] lövést ad le.

A fegyveres szolgálatot teljesítő csendőr - amennyiben más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni.

A csendőr lőfegyvert használhat:

Őr-járőr, ügyeleti, futár- vagy más fegyveres szolgálat ellátása során a maga vagy társa, az őrzött [védett] személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy az őrzött objektumba, lezárt területre történő jogellenes behatolás megakadályozására,

Fogoly őrzésére [kísérésére] irányuló szolgálatban, ha a fogva tartott vagy bárki az őrt megtámadja,

Járőrszolgálatban az idegen személy részéről a csendőrjárőrt ért támadás elhárítására, illetőleg a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás leküzdésére.

A támadás az a tevékenység, amely a támadó részéről közvetlenül: a szolgálatot teljesítő csendőr élete vagy testi épsége ellen irányul, vagy a csendőrt a szolgálata ellátására képtelen állapotba helyezi, vagy ilyen cselekményt megkísérel, veszélyezteti az őrzött [védett] személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát, vagy az őrzött objektumba, lezárt [védett és biztosított] területre való jogellenes behatolásra, illetve a fogoly kiszabadítására, az őrhely, az őrzött objektum, illetőleg tárgyak megrongálására, használhatatlanná tételére, megszerzésére és birtoklására vagy megsemmisítésére irányul.

A csendőr használhatja a fegyverét - ha más intézkedésre, kényszerítő eszköz alkalmazására nincs mód vagy az eredménytelen volt:

  • lőfegyver, robbanóanyag [robbantó szerkezet] vagy azt magában foglaló haditechnikai eszköz, illetőleg az élet kioltására vagy élő erő harcképtelenné tételére rendszeresített más anyag erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,

  • élet, a testi épség elleni bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal [robbantó szerkezettel] való elkövetésének megakadályozására,

  • szándékos emberölés elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,

  • közveszélyokozás, terrorcselekmény elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,

  • a fegyver és az élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló felszólítás eredménytelensége esetén, ha a magatartás annak ember elleni közvetlen felhasználására utal.

  • ha a lőfegyvert tömegben levő fegyveres személlyel szemben kell alkalmazni, a csendőr köteles a rendőrség segítségét kérni, kivéve, ha az eset összes körülményei folytán erre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a csendőr vagy más személy életét, testi épségét veszélyezteti.

A fegyverhasználatot meg kell előznie:

  1. A cselekvésre vagy a kifogásolt jogellenes magatartás abbahagyására irányuló, felszólításnak.

  2. Más [csendőr, katona, rendőr vagy polgári] személy segítségül hívásának.

  3. Lehetőség esetén más kényszerítő eszköz alkalmazásának.

  4. Figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik és figyelmeztető lövésnek.

A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán azokra már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, az intézkedő csendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

Fegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.

Tilos fegyvert használni:

  • ha annak indoka már megszűnt,

  • megtorlásként,

  • ha a támadás elhárítása tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,

  • ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,

  • magatehetetlen személlyel, terhes nővel és gyermekkorúval szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, azok számára nyilvánvalóan felismerhetők,

  • jogellenesen összegyűlt, illetőleg fegyvertelenül jogellenes magatartást tanúsító tömeg, csoportosulás szétoszlatására,

Tömegben, csoportosulásban levő fegyveres személlyel ellen fegyver használata kizárólag akkor jogszerű, ha vele szemben a fegyverhasználat feltételei fennállnak. A fegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia.

A tömegben, csoportosulásban levő fegyveres személlyel szembeni fegyverhasználatot - a következő sorrendben - meg kell előznie:

  • a tömeg vagy csoportosulás szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak,

  • a tömeg vagy csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának,

  • figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik,

  • figyelmeztető lövésnek,

Csapaterő alkalmazása:

A Csendőrség csapaterőként is alkalmazható.

  • az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény elkövetése esetén;

  • a személyek élet-és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;

  • súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására;

  • terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására;

  • eltűnt személy vagy tárgy felkutatására;

  • katasztrófa megelőzésére és következményeinek az elhárítására;

  • a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására;

  • védett személy, veszélyes szállítmány vagy az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére;

  • nagy területű helyszín biztosítására;

  • törvényben meghatározott más esetben;

 

Csapaterő alkalmazása során a Csendőrség jogokat korlátozhat, területet zárhat le, személy és járműforgalmat korlátozhat.

Tömegoszlatás:

Ha a jogellenesen összegyűlt, illetve jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló felszólításnak nem tesz eleget, a Csendőrség:

  • vízágyút;

  • pirotechnikai eszközt, gumilövedéket;

  • ingerlőgázt;

  • elfogóhálót,

  • kényszeroszlatást alkalmazhat;

Az oszlatás megkezdése előtt a tömeget figyelmeztetni kell!

Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban!

Tömegoszlatásra tilos lőfegyvert használni!

4.        A Csendőrség függelmi viszonyai, elhelyezése:

Az Országos Parancsnokság Budapesten az ORFK. erre kijelölt objektumában, vagy a jelenlegi Honvédelmi Minisztérium egyik erre kijelölt objektumában kerülne elhelyezésre.

Az Országos Parancsnok közvetlen elöljárója az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője és elöljárója az ország teljes csendőri állományának. Feladatát az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének irányításával az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és közbiztonsági igazgató szakmai felügyelete mellett látná el.

A csendőrkerület-parancsnokságok a megyei rendőr-főkapitányság szervezeti struktúráján belül kerülnének kialakításra, a csendőrkerület-parancsnok közvetlen elöljárója a Csendőrség Országos Parancsnoka és mellérendelt viszonyban van a Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével és feladatát a megyei főkapitány közbiztonsági helyettes szakmai felügyelete mellett, látja el. A csendőrkerület-parancsnok e jogkörében eljárva teljes irányítást gyakorol a közvetlen alárendeltségében működő csendőri állomány és az egyes városi kapitányságon belül létrehozandó csendőrszázadok felett. Egy mondatban; elöljárója a megye teljes csendőri állományának.

A csendőrkerület-parancsnokságok a megyeszékhelyeken a megyei kapitányságok objektumaiban, ahol ez nem lehetséges ott üresen álló laktanyákban vagy önkormányzati bérleményekben kerülnének elhelyezésre.

A csendőrszázad-parancsnokságok a városi rendőrkapitányság, szervezeti struktúráján belül kerülnének kialakításra, a csendőrszázad-parancsnok közvetlen elöljárója a csendőrkerület-parancsnok és mellérendeltségi viszonyban van városi rendőrkapitányság vezetőjével. Feladatát a városi kapitány közbiztonsági helyettes szakmai felügyelete mellett látná el. A csendőr-századparancsnok e jogkörében eljárva teljes irányítást gyakorol a közvetlen alárendeltségében működő csendőri állomány és a csendőrőrsök állománya felett. Egy mondatban; elöljárója a század teljes csendőri állományának.

A csendőrszázad-parancsnokságok a városi rendőrkapitányságok objektumaiban a jelenleg több helyen is meglévő körzeti megbízotti alosztály bázisain, ahol ez nem lehetséges önkormányzati bérleményekben kerülnének elhelyezésre.

5.        A Csendőrség létszáma, felszerelése, fegyverzete:

A két világháború között a Magyar Királyi Csendőrség létszáma 11 000 fő volt, mely az 1938-1941 közötti területi visszacsatolások és a háborús helyzet következtében megkétszereződött.

A mai létszámviszonyok tervezésénél elengedhetetlen követelmény az országos lefedettségnek megfelelő létszámstruktúra kialakítása, ami azt jelenti, hogy az ország legkisebb településén is a nap minden szakában biztosított lesz a csendőri jelenlét. A csendőrjárőr a településeken túl folyamatosan ellenőrizni fogja gyéren lakott tanyavilágot, külterületeket, az erdőket, mezőket, vízpartokat, utakat, vasutakat, hidakat, ami komoly feladat, folyamatos jelenlétet és áldozatos munkát követel. Az állandó jelenlét fogja erősíteni az érintett területeken élő lakosság, emberek biztonságérzetét. Ezért fontos a csendőrségi-bázisokon, őrsökön a létszámviszonyok rendezettsége és a feltöltöttség.

Kiemelt rendezvények, rendkívüli események csendőri biztosítása a megyei főkapitányságokon lévő csendőrkerület-parancsnokok közvetlen alárendeltségében lévő csendőrszázadok [megyei karhatalmi tartalék], és a városi kapitányságokon lévő, a csendőr-századparancsnokok közvetlen alárendeltségében lévő csendőrszakaszok állományából átcsoportosítással kerül végrehajtásra.

A mai közállapotokat, a közrend és közbiztonság helyzetét figyelembevéve, nagy szükség van egy erős, ütőképes az ország törvénytisztelő lakosságának a bizalmát élvező, a jogállamiságba vetett hitének a visszaállítását segítő, csendőrségre.

A jelenlegi vidéken19 megyében[megyénként kerületparancsnokság a megye székhelyén települ] 95 városbanés475 településen, kistelepülésen felállított őrsön [minden őrshöz hat kistelepülés tartozik] 18 633 fő-velelgondolásunk szerint a csendőrség az alaprendeltetéséből adódó feladatait a főváros kivételével vidéken hajtja, végre.

[lásd a mellékelt táblázatokat] Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért van szükség a világháborús létszámhoz közeli csendőrségre? A válasz: mert a közrend, közbiztonság romokban hever, a törvények tisztelete a nullára redukálódott, mindennapossá váltak a csoportosan elkövetett garázda jellegű, erőszakos bűncselekmények, rablások, gyilkosságok. Továbbá az országos lefedettséget csak ezzel a létszámstruktúrával tudjuk maradéktalanul biztosítani.

Felszerelése, fegyverzete:

A rendőrségével azonos szintű, azonban első és legfontosabb feladat, a magyar nemzeti érdekeket szolgáló gazdasági háttér kialakítása, régi új iparágak megteremtése, visszaállamosítása, a nagy hagyományokkal rendelkező magyar hadiipar felélesztése. [magyar gyártású járművek, fegyverek]

 

Csendőrség tervezett összlétszáma:

Országos Parancsnokság

Tiszt:

20 fő

Tiszthelyettes:

30 fő

Beosztott csendőr:

10 fő

Közalkalmazott:

10 fő

Összlétszám:

70 fő

 

Végrehajtó állomány

Tiszt:

684 fő

Tiszthelyettes:

1 482 fő

Beosztott csendőr:

15 523 fő

Közalkalmazott:

874 fő

Összlétszám:

18 563 fő

 

Csendőrség tervezett létszáma összesen:

18 633 fő

 

 

Csendőrség tervezett felszerelése/ fegyverzete:

Országos Parancsnokság

Személygépkocsi

4 db.

Összkerékhajtású - terepjárószemélygépkocsi

2 db.

9 személyes kisbusz

1 db.

Tehergépkocsi

1 db.

FÉG - Parabellum pisztoly fegyverenként 2 db tárral:

70 db.

Kalasnyikov géppisztoly fegyverenként 5 db. tárral

50 db.

Végrehajtó állomány

Személygépkocsi:

kerületparancsnokság 3 db.

szd. parancsnokságok 2 db.

őrsparancsnokságok 1 db.

2 147 db.

Összkerékhajtású - terepjárószemélygépkocsi:

kerületparancsnokság 2 db.

szd. parancsnokságok 1 db.

őrsparancsnokságok 4 db.

2 033 db.

Tehergépkocsi:

190 db.

FÉG - Parabellum pisztoly fegyverenként 2 db tárral:

19 000 db.

Kalasnyikov géppisztoly fegyverenként 5 db. tárral:

19 000 db.

Őrsönként négy szolgálati kutya, összesen:

1 900 kutya

Patentbilincs, gumibot, gázspray

19 000 db.

 

 

Csendőrkerület létszáma:

Felszerelése/ Fegyverzete:

Tiszt:

36 fő

Személygépkocsi:

kerületparancsnokság 3 db.

szd. parancsnokságok 2 db.

őrsparancsnokságok 1 db.

113 db.

Tiszthelyettes:

78 fő

Összkerékhajtású - terepjárószemélygépkocsi:

kerületparancsnokság 2 db.

szd. parancsnokságok 1 db.

őrsparancsnokságok 4 db.

107 db.

Beosztott csendőr:

817 fő

Tehergépkocsi:

10 db.

Közalkalmazott:

46 fő

FÉG - Parabellum pisztoly

fegyverenként 2 db tárral:

1000 db.

Összlétszám:

977 fő

Kalasnyikov géppisztoly

fegyverenként 5 db. tárral:

1000 db.

 

Őrsönként négy szolgálati kutya, összesen:

100 kutya

Patentbilincs, gumibot, gázspray

1000 db.

 

 

Csendőrkerület parancsnokság létszámviszonyai

Az Országos Parancsnokság közvetlen alárendeltségében 19 csendőrkerület parancsnokság tartozik:

Egy csendőrkerület összlétszáma:             977 fő

Kerület-parancsnokság összlétszáma:        17 fő

Kerületparancsnok:                                         1 fő    alezredes / ezredes

Jogi és igazgatási főtiszt [ker.pk. h.]:                1 fő    őrnagy / alezredes

Logisztikai tiszt:                                              1 fő    százados / őrnagy

Kiképző, tervező és elemző tiszt:                      1 fő    százados / őrnagy

Kiképző tiszthelyettes:                                     1 fő    őrmester / főtörzsőrmester

Ügyviteli nyilvántartó tiszthelyettes:                  1 fő    őrmester / főtörzsőrmester

Ellátó tiszthelyettes:                                        1 fő    őrmester / főtörzsőrmester

Gépjármű üzemeltető tiszthelyettes:                  1 fő    őrmester / főtörzsőrmester

Híradó informatikai tiszthelyettes:                    1 fő    őrmester / főtörzsőrmester

Gépkocsivezető:                                             7 fő    csendőr

Ügykezelő:                                                     1 fő    közalkalmazott

Kerületparancsnok közvetlen alárendeltségében lévő csendőrszázad:

Csendőrszázad létszáma:                             65 fő

Diszlokáció a zászlóaljparancsnokság helyőrségében megyeszékhelyen

Szervezete:

Századparancsnok: tiszt                                   1 fő    főhadnagy / százados

Ellátó tiszthelyettes:                                        1 fő    őrmester

I. csendőrszakasz/őrs:

I. Szakaszparancsnok [szdpk.h]:                      1 fő    zászlós / hadnagy

Beosztott állomány:                                         20 fő   csendőr

II. csendőrszakasz/őrs:

Szakaszparancsnok: tiszthelyettes:                   1 fő    törzsőrmester / főtörzsőrmester

Beosztott állomány:                                         20 fő   csendőr

III. csendőrszakasz/őrs:

Szakaszparancsnok: tiszthelyettes:                   1 fő    törzsőrmester / főtörzsőrmester

Beosztott állomány:                                         20 fő   csendőr

IV. csendőrszakasz/őrs [megyei karhatalmi tartalék]:

Szakaszparancsnok: tiszthelyettes:                   1 fő    törzsőrmester / főtörzsőrmester

Beosztott állomány:                                         20 fő   csendőr

V. csendőrszakasz/őrs [megyei karhatalmi tartalék]:

Szakaszparancsnok: tiszthelyettes:                   1 fő    törzsőrmester / főtörzsőrmester

Beosztott állomány:                                         20 fő   csendőr

 

A kerületparancsnokság kötelékében lévő ún. alárendelt csendőrszázadok

[Minden kerületnél 5 csendőrszázad össz]:         895 fő

Egy csendőrszázad létszáma:                      179 fő

Diszlokáció a megye kijelölt helyőrségeiben

 

Szervezete:

Századparancsnok: tiszt                                   1 fő    főhadnagy / százados

Ellátó tiszthelyettes:                                        1 fő    őrmester / törzsőrmester

Ügykezelő:                                                     1 fő    közalkalmazott

I. őrs:

Diszlokáció a századparancsnokság helyőrségében

I. sz. Őrsparancsnok [szdpk.h]                        1 fő    zászlós / hadnagy

Őrsparancsnok helyettes: tiszthelyettes:            1 fő    főtörzsőrmester / zászlós

Beosztott állomány:                                         30 fő   csendőr

II. őrs:

Diszlokáció a kijelölt helyőrségben, [városokban, falvakban]

Őrsparancsnok: tiszt:                                       1 fő    hadnagy / főhadnagy

Őrsparancsnok helyettes: tiszthelyettes:            1 fő    főtörzsőrmester / zászlós

Őrsügyeletes: tiszthelyettes:                             1 fő    őrmester / törzsőrmester

Ellátó tiszthelyettes:                                        1 fő    őrmester / törzsőrmester

Beosztott állomány:                                         30 fő   csendőr

Egyéb közalkalmazott:                                     2 fő

III. őrs:

Diszlokáció a kijelölt helyőrségben, [városokban, falvakban]

Őrsparancsnok: tiszt:                                       1 fő    hadnagy / főhadnagy

Őrsparancsnok helyettes: tiszthelyettes:            1 fő    főtörzsőrmester / zászlós

Őrsügyeletes: tiszthelyettes:                             1 fő    őrmester / törzsőrmester

Ellátó tiszthelyettes:                                        1 fő    őrmester / törzsőrmester

Beosztott állomány:                                         30 fő   csendőr

Egyéb közalkalmazott:                                     2 fő

IV. őrs:

Diszlokáció a kijelölt helyőrségben, [városokban, falvakban]

Őrsparancsnok: tiszt:                                       1 fő    hadnagy / főhadnagy

Őrsparancsnok helyettes: tiszthelyettes:            1 fő    főtörzsőrmester / zászlós

Őrsügyeletes: tiszthelyettes:                             1 fő    őrmester / törzsőrmester

Ellátó tiszthelyettes:                                        1 fő    őrmester / törzsőrmester

Beosztott állomány:                                         30 fő   csendőr

Egyéb közalkalmazott:                                     2 fő

V. őrs:

Diszlokáció a kijelölt helyőrségben, [városokban, falvakban]

Őrsparancsnok: tiszt:                                       1 fő    hadnagy / főhadnagy

Őrsparancsnok helyettes: tiszthelyettes:            1 fő    főtörzsőrmester / zászlós

Őrsügyeletes: tiszthelyettes:                             1 fő    őrmester / törzsőrmester

Ellátó tiszthelyettes:                                        1 fő    őrmester / törzsőrmester

Beosztott állomány:                                         30 fő   csendőr

Egyéb közalkalmazott:                                     2 fő

Járőrszám őrsönként, [minden őrshöz hat település tartozna] naponta[délelőtt – délután - éjszaka három járőr, minden járőr a szolgálati ideje alatt két települést jár be és folytat megfigyelést és ellenőrzést]: 21 főszolgálatban, 9 fő tartalék/pihenő.

Járőr létszám:délelőtt-délután: 2 fő, éjszaka és kiemelt ünnepnapokon: 3 fő

Járőr felszerelése, fegyverzete:1 db. terepjáró-személygépkocsi + szolgálatikutya

Csendőr egyéni felszerelése:

1 db. FÉG parabellum pisztoly 20 db. lőszerrel, vagy AK géppisztoly 30 db. lőszerrel,

1 db. patentbilincs,

1 db. gázspray

1 db. gumibot / tonfa

 

A fentiekben felvázoltak alapján hisszük és valljuk, hogy a Csendőrség a Rendőrség szervezetébe integrálva, a törvénytisztelő társadalom támogatását megszerezve a Magyar Köztársaság közrendjének és a közbiztonságának az erősítését szolgáló szervezetté válik.

Forrás: facebook.com

 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Adatbázis lekérdezés: 80. Memória használat: 1,403kb