A lap úgy tudja, Oroszország javára folytatott hírszerző tevékenység miatt folyik az eljárás. A Központi Nyomozó Főügyészség a Magyar Nemzet kérdésére közölte: „súlyos - kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett - bűncselekmény miatt folytat nyomozást", ám az eljárás minősített (azaz államtitok), így részleteket nem árulhatnak el. Azt azonban hozzátették, hogy Polt Péter legfőbb ügyész május 12-én diplomáciai úton kezdeményezte Martin Schulz-nál, az Európai Parlament elnökénél Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését.

Bár a konkrét vádról az ügyészség nem beszélt, figyelemreméltó, hogy az új Büntetőtörvénykönyv éppen a kémkedést bünteti a vádhatóság közleményében említett börtönnel. A 261. § ugyanis így fogalmaz: „Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő", a 261/A. § pedig a „Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen" tényállás megvalósulása esetén a Magyarországgal szemben folytatott hírszerző tevékenységért járó büntetést szabja ki.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a különösen energiaügyekben aktív, a Krím annektálását a helyszínen üdvözlő Kovács Béla rendszeresen járt Moszkvába, konspiratív módon találkozott orosz diplomatákkal, orosz-osztrák kettős állampolgárságú felesége pedig a szovjet állambiztonság, a KGB egykori munkatársa volt. Kovács Bélát kerestük, de nem tudtuk elérni.

A házastársról lapunk is írt, amikor 2010-ben a magyar sajtóban elsőként rajzolta meg Kovács Béla portréját.  Kovács ugyanis szinte a semmiből tűnt elő, lett a Jobbik külügyi felelőse, s került ki a radikális párt 2009-es sikere után az Európai Parlamentbe szakértőnek. (Majd lett Balczó Zoltán hazatérése után képviselő.) Akkori fellelhető egyetlen nyilvános életrajzában a házastársról a „feleségem osztrák állampolgár" emlékezett meg.

A Heti Válasz azután kezdett nyomozni, hogy az általunk akkor faggatott jobbikosok sem tudtak közelebbit a rejtélyes szürke eminenciásról, akinek a befolyása elég erős volt ahhoz, hogy az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége elnevezésű radikális internacionálé  kincstárnokává válasszák a 2009-es budapesti alakuláskor. (Kovács jelenleg a szervezet elnöke.)

Lapunk derítette ki, hogy - bár erről Kovács sehol nem tett utalást - az egykori Szovjetunió elit diplomata (és hírszerző) képzőjét, a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemét (MGIMO) végezte el.

Megírtuk azt is, hogy bár üzletemberként prezentálta magát, s a 2006-os kampányban milliós összeggel segítette a Jobbikot, érdemi üzleti tevékenységnek nem sikerült nyomára bukkanni. Két fellelhető cége közül az egyik orosz anyósával közösen fehérnemű-kereskedésre alapított, ám érdemi tevékenységet nem mutató vállalkozás volt. A másik pedig Angyalföldön üzemeltetett egy vegyesboltot - rejtély tehát, miből futotta a radikális párt bőkezű támogatására.

Kovács mindenesetre a Jobbikban gyorsan „Mr. Oroszország" lett. Ő egyengette például az utat Vona Gábor első, 2008. decemberi moszkvai látogatása előtt. A Political Capital tanulmánya pedig összefoglalja az azóta megtett utat. Kovács az Európai Parlamentben energiatémákban volt különösen aktív az elmúlt években, s az árampiac vagy az atomenergia ügyében mindig az orosz érdekeknek megfelelően nyilatkozott. 2013-ban az EU-Oroszország Parlamentközi Munkacsoport társelnökévé választották, ez év novemberében pedig gázipari konferenciát szervezett a Gazprom, orosz parlamenti képviselők és egyéb orosz vállalatok részvételével, melyen Vona Gábor a gázüzemű közlekedés jövője mellett tett hitet. Kovács Béla 2013. júniusában pedig már egyenesen arról érdeklődött egy orosz képviselőnél, milyen feltételek mellett csatlakozhat egy uniós tagállam Putyin elnök Eurázsiai Uniójához. 

Az elkövetkező időben vélhetően más jellegű témákra kell majd válaszolnia - a hatóságok előtt.

forrás: Link,

Korábban írtuk: Szcientológusokkal tárgyalt Vona Moszkvában