zsidóA kocsmák, kuplerájok bevételéből és uzsorakölcsönök által meggazdagodott, felkapaszkodott zsidóság összeesküvők módján a bankvilágban legalizálta magát.

A rabbiátus által kiválasztott, teljesen megbízhatónak tartott személyeket bíztak meg egy-egy bank megalapításával, és a hitsorsosoknak csak ebbe a bankba lehetett, kellett betenni a pénzüket.

Esetünkben a hangsúly a kiválasztott személyen van. (Az első pesti bank megalapítója Ullmann Móric volt, aki áttért, nemesi címet kapott és a Gyáralapító Társaság működését a bankja fedezte.)
Hivatalosan (jogilag) a rabbik tanácsának nem volt beleszólási joga a bank működésébe, de az általuk kiválasztott személy mindenben az ő utasításaikat követte.
Ezért csak az kapott kölcsönt, és olyan kamattal, amit jóváhagyott a tanács.
Kisebb összegek esetében ez nem volt mindig szempont, de nagyobbak vonatkozásában kivétel nélkül ez az irányelv döntött.

Az alapelv pedig az volt, hogy a zsidó vállalkozóknak, gyár, vagy cégalapítóknak hosszú lejáratú, alacsony kamatozású kölcsönöket adtak, a gojoknak pedig nem, vagy rövidlejáratú, magas kamatozásút. Így hozták előnyös helyzetbe a zsidó vállalkozókat.