migrans_tanulok.jpgKérem vigyázzanak a cikk elolvasásakor, gyengébb idegzetűeknek nem ajánlom, mert olyan szóhasználatot alkalmaz mely párbeszédre provokál, s olyan gondolatokat tartalmazhat, mely eltér a köz véleményétől.

– Akik még soha nem töltöttek (utaztak) több mint két évet Afrikában, kérem óvatosan rasszistázzanak le. Jómagam 38 afrikai országban utaztam, több mint 2 évet töltöttem a kontinensen, nem luxus úton, hanem stoppolva, dzsungelben, városszélen, utcán vagy helyieknél aludva, minimál pénzzel. Más aspektusát látom, mint aki csak pár hétre odaautózik.

Ezen írásom a Tanzánia alatti régió 8 országáról levont tapasztalatom esszenciája. Ezt a cikket 2006-ban vetettem papírra … – de még nem kopott meg aktualitása. Sajnos.


Alapvetően szeretem az afrikai embereket. Ezt fontos kijelenteni. Csak nem értem őket. Nem értem meg őket. Más megértés kell megérteni, másként vannak bekötve. De mégis: máig a legérdekesebb kontinens meglátogatni őket számomra.

Ezt szükséges az elején leszögeznem, mert ha végigolvassatok, akkor nem ez a képzetetek támad. Van akinek előítélete van, nekem utó-ítéletem … ezt osztom meg veletek.

Elnézést, amiért ékezetek nélküli az írás. Azért így is olvasható.

Iszonyú aranyos emberek tudnak lenni, különösen az öregek, akiknek tiszta a mosolyuk, sugárzik a szeretet belőlük. Igaz, hogy belőlük alig van már, mert a várható átlagéletkor Afrikában 38 év korul van. (dejó, akkor meg van 3 évem. Persze ez meghosszabbítható, ha elhagyom Afrikát.:) ) Tényleg mindenki akar veled beszélgetni, mosolyognak, gyerekek integetnek vagy kővel dobálnak ha meglátnak, köszönnek, megkérdezni ki vagy, elkísérnek mindenhova, stb. Mert idejük van. Csak az van. (mint említettem 38 év.) Szóval, szeretem az afrikaiakat, de ne akarj tőlük semmit, mert akkor nem fogod szeretni őket, s ne dolgozz velük, mert az elmegyógyintézetben kötsz ki (vagy az adósok börtönében). Afrikát szerencsésebb más szemmel nézni.. !nigger fekete honfoglaló

At kell hangolodni, levenni europai szemuvegunket es megertetni magunkkal, hogy a ‘time is money’ szlogenje itt uj kontost olt: time is just time. Szoval ha barmit akarsz, akkor neked is szannod kell ra idot, racionalitast, hatekonysagot el kell felejteni. De mivel van idejuk, ezert arra is jut, hogy atbeszeljek a dolgokat, es konszenzus szulessen. Ezt hagyomanyosan a local cfief ( a vajda, nagyfonok, a bölcs stb) vezenyli le, de mukodik kiskozossegi szinten is.
Viszont ha valaki meg akar gazdagodni, akkor Afrikaban a helye. Itt barmitt el lehet adni pofatlanul dragan. Persze otthon is, de nemm ennyire pofatlanul. Mert otthon van verseny, esetleg fogyasztovedelem, szabalyok, emberi jogok. (vagy legalabbis).
Zene – no igen, ehhez van tehetseguk, enekesekben nincs hiany, iskolaban, templomban, tuntetesen enekelnek es tancolnak.. A zene mindenkie. Persze amikor nepzenet keresek, akkor semmi sincsen. Van a tuc-tuc gagyi kivitelben, de a lenyeg, hogy hangos legyen es gyors..

Afrikaban mindenki egy nap alatt akar meggazdagodni. (tudjuk, 80-as evek balatoni vallalkozok attitudje.) Erre a mondatomra kirabloim surun bologattak, hogy tenyleg igy van. Akkor meg nem tudtam, hogy rajtam mutatjak majd be. Ez megint csak a roved tavu gondolkodas-ra vezetheto vissza. Ha van valami, akkor azt fosszuk meg, taroljuk le, vagjuk le. Pedig hosszabb tavon tart, ha mindennap megfejik, meglocsoljak, esetleg ultetnek egy masikat. Itt a gazdagsagot esonek hiszik, hogy csak ugy jon, es termeszetesen tenni (erofeszitest) erte semmit nem kell. (nem is akar) Szoval ha mindent lerombolt, minden elenyeszett korulotte, akkor meg az van. Az is jol van, jon a het szuk esztendo, volt mar hogy kibirtak, most miert ne? Meg egyebkent is jon majd
Djibouti, a hatalom őrei… akik próbálták megakadályozni, hogy bejussak

Djibouti, a hatalom őrei… akik próbálták megakadályozni, hogy bejussak valaki aki segit, vagy akitol elveheto.

Piacon ketszeres az ar, mert kettovel tudnak szorozni, de 0.2vel mar nem. Inkabb suru filler, mint hig forint elve kizarva.

A roved tavu gondolkodast mindig a klimara vezetem vissza, mert itt nincs tel, s mindig akad valami, csak fel kell torni a kokuszdiot, vagy leloni egy elefantot.
Europaban mi kapjuk a hosszu telet, s ha hegedulunk tucsok modjara egesz nyaron, akkor telen megfagyunk es/vagy ehenhalunk. Ezert a feher ember hosszu tavon kell es kepes is gondolkodni/ latni. Ez lehetoseget ad arra, hogy tervezzen, uzletet epitsen fel, s lassa a jovot. Ez, mint mar irtam a hazasodasi szokasokban is tetten erheto, mert Afrikaban a ferfi fizet a no csaladjanak, hogy oreg napjaik be legyenek biztositva, ha a cseled (lanyuk) elmegy. Europaban a no csaladja adta a penzt, hogy az uj generacio biztosabban tuleljen. Ez a jovo orientalt vilagkep.

Afrikaban a rövid távú gondolkodásra vezetheto vissza a korrupcio is, hiszen a vezeto nem tudja, hogy ki mikor loki ot ki a hatalombol, igy ma kell megtollasodnia. Igy elkotyavetyelik az orszagot, hogy o anyagilag biztonsagba tudja magat mielobb. Afrika a leggazdagabb kontinens, mert szudan, karima szudan, karima , ahol több piramis van mint Egyiptomban asvanykincsekben a leggazdagabb, kivalo klimaja van, s a lakossag meg nem szaporodott tul. De a fenti okbol kifojolag egy szegeny kontinens, mert a vezetoi megvehetoek, igy a nyersanyagok es a mezogazdasagi termekek feldolgozatlanul jutnak kulfoldre, s ott novelik a gazda(g)sagot. Ha hosszu tavon tudnanak / mernenek gondolkodni, akkor sajat feldolgozoiparuk lenne, s igy munkat adnanak embereiknek (nyilvan az nem kell nekik), fizetest kapnanak, adoznanak, amit ismetelt fejlesztesekre lehetne forditani, mig a feldolgozott arukert is magasabb arat lehetne kapni, s azzal is gyarapodna az orszag. S ha a gazdasag porog, akkor a vezetok szeke sem remegne (lsd. Kina, Vietnam). De ez afrika, itt nincs jovokep, csak ma van es minel tobbet akarok ha van ra mod – attitudje.

A politikus papirrol olvas, mert persze onallo gondolata neki sincsen. De legalabb folyekonyan, hangsulyozva olvasna. No de persze ilyen oktatasi viszonyok mellett mit is varhatnank. Meg itt a poziciok nem kepesseg alapjan osztodnak, hanem urambattya vagy mozgalmari alapon. Vagy hogy ki tudott tobb embert kivasarolni, esetleg eltenni lab alol. Aki ettől különbözne, azt felemészti a rendszer és elmenekül. (lásd értelmiségieket).

Nincs szocialis erzekenyseg, (max. a szélesebb családra terjed ki), mert abbol nem lehet meggazdagodni. Pontosabban lehet, mert kulfoldi segelyek mindig voltak, s azokhoz ugysem jut el, akik raszorulnak, mert akik kezen keresztulmegy (dehogy megy, eltunik), azok maguk hasznara forditjak. Csoro-ek ugyis tulelik, ha meg nem, akkor ugysem tud reklamalni.

Az adatok, hogy afrikaban az atlagkereset napi 1-2 dollar, az csak ugy jon ki, hogy a statisztika szamokkal tud dolgozni. Az orszagokban a lakossag zome onellato, igy penzmozgas nincs, ha van is, akkor nem lekonyvelt. Igy a statisztikak abbol a szuk retegbol atlagolodnak, akik allami gondozasban, elnezest, allami alkalmazasban vannak.
Meg izelito Afrikarol. 1945-90-ig a polgarhaboruk soran 4 millio katona halt meg, de kozben 14 millio polgari aldozat is volt, mikozben 48 millio civil halt meg sajat kormanyuk miatt. De ez mind semmi ahhoz kepest, amit structural violence miatt kovetkezett be: 79 millio emberi elet!!!

Afrika nyersanyagai

Afrika nyogi fuggetlenseget, meg bizony gyerekcipoben jarnak! 1990 ota csak 5 millio aldozat, boldog bekeevek.

De az afrikai ujsagiroknak is van humoruk, s afrika day kapcsan irtak. Ez a nap a diktatorok napja, akik a 3., 4. periodusukat toltik a hatalomban. Ezen a napon vezetoink emlekeztetnek arra, hogy ossze kell fognunk, hogy vedjuk a suverenitasunkat (mig ok vedik a svajci bankszamlajukat).
Ezen a napon vezetoink emlekeztetnek arra, hogy emlekezzunk afrikai identitasunkra, (mely meggatolja, hogy kifejezzuk demokratikus nezeteinket vezetoinkrol)
Ezen a napon vezetoink emlekeztetnek arra, hogy ellenalljunk az uj-gyarmatositasi torekveseknek. (Ami keletrol jon az OK! – ertsd kina)
Ezen a napon vezetoink emlekeztetnek arra, hogy halasnak kell lennunk, hogy sajat fajtank nyom el minket.

Ha az ember fizet (altalaban sokat!) valami szolgaltatasert, az nem azt jelenti, hogy kap is valamit cserebe. Ez csak azt jelenti, hogy a penzt elteszik es semi nem kerul vissza a projectbe, semi fenntartas, javitas, fejlesztes. Viszont lesz kocsi, telefon es sor belole.

Afrikaban mindenki middle man (kozvetito) akar lenni, mert ugy kaszal a legtobbet, munka nelkul, mert senki nem akar dolgozni. Igy kezen kozon minden dragava valik, foleg ha importalniuk kell, mert senki nem termel.
Amikor kinyomnak egy penzt (esetleg ermet), mar akkor nem er semmit. (ugy tunik hosszu az atfutasi ideje a nyomdanak.)

Egyetlen motivációjuk a pénz. Idealizmus nincs. Na jó, elvétve van. Munkat inkabb nem. Munkat veletlenul sem azert csinal valaki, mert erdekli, szereti, tanulhat belole. Kevés ilyet láttam. Csakis a hetvegi boritek miatt tortenik a munkavallalas. Nem munkarol beszeltem, mert arrol fogalmuk sincsen. Inkabb ugy fogalmazhatok, hogy munkahelyuk van. Ahogy Hofi mondaná: dolgoz-gatnak. Meg jo esetben megjelennek ott. Fizetesnapon biztos. Engem kimondottan idegesit, ha valaki (jo) fizetest kap azert, hogy rabolja az idomet, mert peldaul a tourist info-ban altalaban semmirol nem tudnak, semmilyen kerdesemre nem kepesek valaszolni, ha megis, akkor az teves. Es szurcsolik a kv-jukat. Milyen jo, hogy nem kell itt elnem es szembesulnom a sulyos hivatali burokraciaval.

A munka csak akkor megy, ha valaki fonok ostorral alla hatuk mogott es osztokeli oket. Gondolhatnank, kivalo rabszolgak, de ez sem feltetlen igaz, mert ha motivaltak sem kepesek hatekonysagra.

Értékteremtésben, folyamatmenedzselésben, stratégiai gondolkodásban nagyon rossz az általános társadalmi kép.
Zimbabwe volt Afrika kenyereskosara. Ami 20-40 eve mukodott, viragzott az nem kellett. Most fuggetlenkent tehetik tonkre az orszagot, feleltek, elrontottak, ami volt a kozosben korabban. S most maset veszik el, tortenetesen a feherek farmjait. Persze kompenzaciora nem futja, mert feleltek, s a congoi nep meszarosokat penzelni fontosabb, mint a sajat nepuk ehezese. De populista lepesre szukseg van, leolik a fejos tehenet, a jol mukodo farmokat, s csodalkoznak, hogy nincs kaja. De termeszetesen a foldek egyharmada huberenceknek jut, akik persze a ma hasznat nezik, s az ontozocsoveket eladjak hasznalt hulladeknak, mutragyazni sem fognak, nem is tudjak, hogyan kell hasznalni, traktor is lerobben egyszer s javitani minek, kezzel is megy, olcso a munkaero s csodalkoznak, ha nincs termes, megeszik a rovarok, kiszarad, stb.. Elvenni konnyebb. Azt gondoljak a feher tapsol egyett es gazdag lett, pedig evtizedes izzadsaga fekszik benne.
Paraszt megtermeli maganak ami a tuleleshez kell, de persze nem lesz arra, hogy benzinre teljen es elvigye a piacra, igy marad az inseg, pontosabban lesz az inseg, mert boseg volt elotte. Feher epitett korhazat, iskolat, vizet furt es tarolt, s ehseg sem volt olyan akut.

Bizonytalanság.S hogy ezek utan a kulfoldi toke sem jon? Ki az a hulye, aki penzt tesz ide, aztan jon a kapzsi number 1 moho es elveszi egy mozdulattal. Meg maguk a huberesek sem tartjak itt penzuket, hanem svajci szamlajukon inkabb. Hatha jon egy masik moho. Alkalmatlanok persze a vezetesre, de amit meg lehet kiraboljak az orszagbol, mert aztan esetleg mas szelek fognak fujni. Aztan az uj sepru ujra a regi notat fujja., hiszen neki is erosnek kell latszani, nehogy a regi nyaloncnokok visszavaghassanak. Aztan mar mindenki a tronert harcol, mert ott buntetlenul lehet garazdalkodni, s ez meg a szoft verzio, mert itt nem meszarolnak mar le milliokat, mint legutobb ruandaban 3 honap alatt!! Itt eleg megfelemliteni oket, a tobbit kivasaroljak, vagy igernek nekik. S ezt tehetik addig, mig nem sivatagositottak el az orszagot, meg a foldanya is tartogat nekik erceket, asvanyokat, amit el lehet kotyavetyelni, segelyeket is kapnak a szep nagyszemu gyerekekert, lelkes onkentesek is mindig bealdozzak tudasukat, munkajukat, magukat, hogy par ev mulva lassak befeccelt energiaik elfecserleset, mert nem kepesek onallo munkara.

Haszonelvüség. Afrikaban az onkentes munka ezert sem ertelmezheto, mert ha tesznek valamit, akkor penz is jar erte. Vagy valami haszon. Nincs semmi lelkesedes, elkotelezodes, tenni akaras. (A valtoztatni, fejlodni akarasrol szo sem lehet.) Arra mennek, amerrol tobb haszon varhato (minel kevesebb erofeszites reven.)
Ha valamit nem tud megcsinalni, akkor inkabb hagyja, nem mutatja ki hogy nem tudja. De nem kerdezi meg hogyan kellene csinalnia, mert ezek szerint tanulni szegyen.

Voluntarik aassak a pöcegödröt az iskolanak! De nem jut eszebe senkinek a falubol segiteni, nehogyma esetleg megtanuljak, hogyan kell asni, esetleg a gyereke ne kapjon verhast.
Megkezdett barmilyen project rogton leall, ha elmennek az europai onkentesek. Semmi nem tortenik azutan, s a sok energia es penz (a fejlett orszagok adofizetoinek milliardjai) mind a semmibe vesz. Pontosabban a problema halmozodik, mert az ujszulottek Semmelweisnek koszonhetoen eletben maradnak, a segelyeknek koszonhetoen fel is nonek egy darabig. De aztan? Kell meg tobb etelt adni, jonnek lelkes onkentesek…mig meg nem halnak. Vagy megeroszakoljak, ha no.
Miert is csinaljak, ha maguk az erintettek nem akarnak valtoztatni lethelyzetukon???? S ezt komolyan kerdezem! Koltoien..

Igan Afrika nem akar erofeszitest tenni semmiert, azert meg foleg nem, hogy eletminosege javuljon. Persze ez a szo, hogy minoseg, megint csak europabol ertelmezheto. Ha van valami haladas (megint egy ertelmezhetetlen szo szamukra), az addig van, amig valaki tolja, utana lerobban. Karbantartani nem fogja, javitani meg plane nem.
Afrika ki-elvezi az eletet, felel mindent maga korul, mig Europa erofeszitest is tesz hogy elvezhetove tegyuk az eletet.

Esztétikai érzék vagy kivanalom nem letezik. Az plusz befektetett energia.. nem érti miért is kell. Ami (szamunkra) kellemes, szep szuletett, az ott pusztul le ahogy van. Nem fer az agyukba, hogy valaminek nem csak funkcioja van. (na jo, a nonek legyen formaja. No de ez sem igaz, mert 5 eves kislanyokat es 80 eves nagymamakat eroszakolnak meg. Nap mint nap! )

Soha nem valaszolnak a feltett kerdesre. Pontosabban nem a feltett kerdesre valaszolnak. Pl. xy helyre megy a busz? Igen – a valasz. Aztan csodalkozom, amikor megerkezek, hogy iranyitanak egy masik buszhoz. Vagy amikor kerdem, mennyibe kerul egy sms kuldese. Ekkor elkezdi mondani, hogy ugyan nincs egyseg a telefonjan, de ha veszek, akkor annyit beszelek, amennyit akarok. Tenyleg nem complex kerdesekkel jovok. No meg az is sokat elarul attitudjukbol, hogy fogalmuk sincsen, mennyibe kerul egy perc beszelgetes mobilon. Nincs elore tervezes (gondolkodas), addig hasznaljak, mig tart. Utana, ha bajban vannak sem tudnak telefonalni. Sebaj, a mobil ugyis csak statusz szimbolum. Latszani kell.

Nem mondjak, hogy nem tudom, (nem egyenesek??), ehelyett elkezdenek gondolkodni (ugy csinalni), torni a fejuket (agy??), hogy mit is kellene mondani. Csakhogy mi /en hulye europai hajlamos(ak) vagyunk azt gondolni, hogy az ido, penz, s ok ilyenkor raboljak az idomet. Nekik az ido az ido. Az van. Ez van.
Hazudnak – a mi terminologiank szerint – ugye Lao Ce bolcsesseget tudjak: az igaz szo nem kimondhato. Megint csak latszani valaminek, ami nem o/az.
Elvenni valamit mastol nem elitelendo gyakorlat, sot allamilag tamogatott foglalkozas, mert a rendorseg hasznavehetetlen. Ok persze veszik a hasznot maguknak, sanyargatva a polgarokat, lassitva a forgalmat, ellenorizve a gumikopast, az utasletszamot a buszokon, hogy levegyek a sapot. De ha bunozokkel allnak szemben, akkor nem tesznek semmit. Vicc, de igaz, hogy nincs szamitogepuk, de ez ertheto akkor, ha tudjuk telefonjuk es CB-juk sincsen, s ha akarsz valamit, akkor neked kell elmenni rendorert es furikaznod oket. De persze az a legjobb, ha el is kapom magam a bunozot, s hogy rovidre zarjuk a folyamatot az a legjobb, ha magam is buntetem meg. Igen, vissza a kokorba.

Tudás nem érték. Tudjak (esetleg) a dolgokat, de nem ertik. Meg sem probaljak. Belejuk vertek, hogy how are you, Iam fine es ennyi. (Ahogy egy tudós mondta, they have limited mental capacity). No persze erre az oktatási rendszer is rájátszik, mert akik nyugaton tanultak egészen más hozzáállást tükröznek.. de most ugye nem róluk beszélek. Mar tenyleg kezdem azt hinni, hogy agyilag keptelenek felfogni dolgokat, s kezdek arra vetemedni, hogy azt gondoljam, hogy a darwini szelekcio az europai embereknel evszazadok soran tamogatta / kivalasztodta a tanulasra fogekonyabb egyedeket. Magyarul, a nyugati civilizációban a tudás érték, hatalom és erő. Ez lett a túlélés, a jól élés kulcsa. Afrikanak erre csak 100-200 eve volt csupan, igy azonos oktatasi feltetelek eseten is a fekete bor alatt motiválatlan leny dobog. (lasd USA oktatasi statisztikai)
Meg sem probalhatjuk feltenni azt a kerdest, hogy: mit gondol errol vagy arrol. Nem gondol. Persze senki soha nem tette fel nekik ezt a kérdést. Megmondták neki mit tegyen és kész. (Ez is irritálhatja olvasoimat, de a többség sajnos ilyen, rengeteg okból kifolyólag, amiket már részben említettem.

Afrika nem inventive. Semmit sem sajatitanak el maguktol. Mastol sem. Ha egy azsiai lat valami otleteset, masnap mar megszervezte, legyartotta, forgalmazza. Afrikaban (Mozambik) cukornad tultermeles van, eladhatatlan a cukor, ragcsaljak is a nadat, de veletlenul sem latni, hogy kipreselnek a levet, s azt arulnak. Pedig olcsobb es job mint a coca cola, es munkat (na jo az nem kell nejkik), szoval megelhetest is adhatna az embereknek. De nem. Azsiaban viszont minden utcasarkon ihatunk egy poharral.

Nem kreatív, nincs problemamaegoldo kepesseguk, nem onalloak. Millio peldat hozhatnek, de csak egy: fotoboltban a belso vitrin betorott. Ezert amig be nem uvegezik ujra (par het biztos), addig nem is aruljak. Meg sem probaljak atcsoportositani a dolgokat, s meg amikor kerem sem hoznak ki mutatoba.
Aztan csodalkoznak az afrikaiak, hogy a kinai meg a markológépkezelőt is kinabol hozza. Mert az ott van idore, dolgozik is (hetvegen is), s nem kell kulon rabszolgahajcsar a hata moge.
Afrika felső és középosztály élete.

Az erőt, a dominanciát ki kell mutatni.A szupermarketben tabla figyelmezteti legzotarsainkat, hogy maguk toljak a bevasarlokocsit, es ne az ort csicskaztassak. Mert ugyebar a fekete nem tudja magat megkulonboztetni a szinevel, igy a viselkedesevel probalja. Leszol, lenez, varakoztat, velemenye van ugyebar, amit papirrol olvas, mert beszelni es gondolkodni nem tanult meg az oktatasi rendszernek is koszonhetoen.
Egy del Afrikai viccet citalva: mi a kulonbseg a turista es a rasszista kozott?? Egy ora! (mert egy ora mulva rasszistava valik)

Miert van az, hogy az atlag kedves segito, mosolygos, mig mire ujgazdag lesz, uj-pozicionista, atfordul sebzett elefantta. Persze meg szaros a segguk, de ki kell mutatni, hogy kik ok., ami meg mindig abbol all, hogy felesege, marhaja van.
Pazarlóak. Amint megtehetik.Villaja felepul, jeep-el jar, csillog a cipo es illatozik a bor, csillogasra telik, de vizcsapra nem, a falakra festes es gletteles is raferne. Karacsonyfa meg feldiszitve, tv szol egesz ejjel, s a lampak sem alszanak. Konyhaban az edenyek veguket jarjak es vizbegrizt esznek naponta (leginkabb kezzel) A tv, mango radio egyidoben zajong, mikozben szot valtanak egymassal, gyerekek rohangalnak. Allando vibralas, biztos, hogy nem az otthon erzest juttatja eszembe.
No meg feka feleseg sem kellene, elkepeszto, hogy mennyire tudjak unni az eletet es mennyire erdeklodes nelkuliek, marmar idegesito. Pedig ertelmisegi csalad. Gyerekeik pedig tenyleg csak azert vannak, mert jottek, s szaporodni kell. Amennyire semmi figyelmet nem adnak gyerekeiknek az mar fajo. De ugye kifele viritani kell, haj belove, múhaj, kremekbol sincs hiany. Az vagy akinek latszol.(akinek-aminek hisznek) – a kulcsmondata afrikanak.

Iskola – termeszetesen szegeny, Zimbabwe-ben sagely kukoricabol foznek ebedet nekik, sokan csak ezert jaratjak iskolaba a gyereket. Motivacio! Termeszetesen konyvek is csak mutatoba, minden sokadik gyerekre jut egy. De persze a tanarok tolem a telefonvonalra kernek penzt! Majdnem rajuk boritottam a vizet! Ja azt nem, mert az nem volt az egesz 600 fos iskolaban, se wc! Nos a tanaroknak ennyi kozuk van a diakokhoz, mondhatnam onzonek is oket, erdektelennek….
Az oktatas ismetles, belejuk verik. Hogy mit? Arrol fogalmuk sincs, de egy ket ha, jon a policaj.

Felelősségtudat hiánya. Gyereket siman ott hagynak masra, minden elozetes ertesites nelkul par napra. Ertesitessel par ever is. Feher ember kutyajarol is jobban gondoskodik, esetleg odakeszit vizet esz kajat.
Afrikaban azt gondoljak (tenyleg rossz ez a szo), azt hiszik, hogy a gyerekneveles el van intezve azzal, ha nem felejtett el enni es inni adni porontyanak.
Gyerekek meghalnak az unalomtol, mert semmi jatekuk sincsen, hiszen sok penzbe kerul. (termeszetesen fodraszra, mobilra, taxi-ra akad penz). Eszukbe sem jut, hogy maguk keszitsenek jatekot. (kivétel falun a pet palackbol készult autocska.) De persze ezt senki nem tanitotta meg nekik, s igy marad a tv uressege, s persze hogy rendetlenek, mert zsugoritjak az agyukat es nem torodnek veluk.
Mondhatnank hogy onzo tarsadalom, melyben mindenki magara gondol, de igazabol hagyomanyosan ez nem igy van. Itt a tesom gyereke az enyem is, a noje… hm, nem tudom, ezt nem kotik az orromra.

A Nő. – az nem mas mint vagina. Bocsanat, nem. Vagina es cseled. Ja es verni is lehet, es nem is szegyen. Meg soha nem elveztek meg a szex-et, de a gyerek jon. Ketto, harom. Idejuk van. Ha addig együtt maradnak. Alig van olyan csalad, ahol van papa is a gyerek mellé, hamar eltunnek a pasik. No responsibility, nincs semmi felelossegtudat. Semmi.. Viszont a him-nek (elnezest, hogy igy jellemzem oket), mindenkeppen van tobb noje. Itt persze tovabb el a tradicio! Attol nagy ember valaki, hogy sok felesege van. Igaz, ma mar nem felesege, mert azt mar nem tudja megfizetni, mert ugye az penzbe kerul, s itt inkabb latszanak penzesnek, de nem azok. De egy ejszakara azert futja. Meg italra es par szep szora, amig tele van verrel.
Mivel a feleseg teher, no meg fizetni is kell erte, igy mar inkabb csak szeretoik vannak, s az ugye nem szamit, ha utana megszül par gyereket, mert nem erdekli. Lenyeg, hogy megegy rovatka lehet a listan, mig esetleg a no dogrovason. Mert hogy mennyi\szenvedest hagy maga mogott azt leszarja. Mit eszik majd az szerencsetlen kolok, nem szamit, mert addigra mar eppen masfele vadaszik. Vagy ugyebar maset vadassza. A no meg ugyis arra fordul ahonnan remeny van egy kis figyelemre, letiztonsagra, penzre. Persze aztan radobben, hogy ujra csak megdugtak, s ha peche van, jon egy (meg egy) csemete es esetleg a vesz: az Aids. S mire eszmel, mar a pasi tunt is tova, gyereke is a nyakan, s jarhat orvoshoz is. No de mibol? No de a no is szivbaj nelkul arvahazba teszi, job esetben nagyira ruhazza a kolkok, mert valoszinuleg ilyen elozmenyek utan nem is erzi sajatjanak. S igy a 11millios Zimbabwenek van 600 ezer arvahazi lakoja. Kozuluk minden 3. hiv pozitiv. Fenyes jovo.

Korhaz – azt nem tudom, de szinte biztos, ha mutenek, akkor neked kell vinni a vert. S ha van eszed, akkor az orvost is, mert az okt. Rendszer ugyebar.. szar.
Korhazakban naponta nehany 5-6 eves gyerek kerul be nemi betegsegekkel. Amikor firtatjak a mamat, hogyan lehet, akkor persze fedezik a ferjuket, aki megeroszakolta a gyereket.

Étel – Igenytelen – vizbegriz kepesek enni minden nap. Ha van mas is, akkor is vizbegrizt esznek. So es egyeb fuszer nelkul. Itt az eves nem gasztronomiai elvezetet jelent, hanem csak annyit, hogy az ehsegerzet elmuljon. Meg valami tuzon sult/fott hust. Bizony ezer evek kellenek, hogy kialakuljon valami magaskultura. S az torekeny is, mert eleg egy inseges idoszak, haboru, barbar nep, s maris ujra a kokorban vagyunk.
Ennek egyik jele mit mar emlitettem talan Mozambik kapcsan a: homokeves. Nem vicc, izesitik soval borssal, es a terhes nok fogyasztjak. Del afrikaban ko variacioban is megtalalhato a piacokon, habar mar a tiltott szerek listajara kerult. Persze lehet pillango babokat iskapni sulve, jo feherje forras, es en tradicionalis etelnek tekintem, mert ugye a vizbegriz, az mar europai hozomany, hisz a kukorica Del Amerikai szerzemeny.

De vannak ujitasok is, pl. Nylonzacskoban sutik a rantottat! Szerinted megolvad a muanyag? Fogadjunk meg soha nem probaltad. Szerintem zseniális.
Reggelente a fagyott tejet olvasztjak, forraljak a zacskot a rezson. Nem gondolkodnak elore, hogy elozo este kivegyek a melyhutobol.
Befottes gumirol rogton a penzkoteget osszefogo gumira asszocialnak. Ok arra hasznaljak, mi befottnek. Tan ha nalunk is nagyobb lenne az inflacio, mi is arra hasznalnak. Foggal nyitjak a sort. Nem macsosagbol, nem virtusbol.
Netkavezoban, fodrasznal, hegyi menedekhazban 20 eves magazinokat lapozgathatunk. Mondom, idoutazas ez az Afrika. Vissza a kokorba.

Termeszetesen van elefant, krokodil, vizilo, babboon, draga szafari es zero turista. Mert itt lenni draga mulatsag, de tudjuk, hogy Afrika egy nap alatt akar gazdag lenni, igy a kemping gyakran 200-400 dollar per ejszaka!!! De egy par negyzetmeter homokot a semmi kozepen is 10 dollarert adnak, igy nem csoda, hogy az elmult 4 honapban csupan 7 ejszakat voltam guest house-ban (el is tunt a penzem), es 3 ejszakat kempingben. Itt most atelet nyomjak, ejszaka gyakran 4-8 fok, de szerencsere eso mar elmult, igy a csillagos eg es az almaim meg az enyemek.

Biztos sok-ezer dolgot kihagytam, emlekeztessetek ra, hogy arra is figyeljek esetleg. Majd meg fesulgetem egyszer, de azert szeretnek valamit megosztani az itt let-embol, meglatasaimbol, foleg milyen az elet. Hogy mit lattam, azt majd diavetitesen lathatjatok, ha megerkezem. Eddig Lesotho, Namibia es Malawi a legigeretesebb, kivancsi vagyok mi lesz Tanzaniaban es Kenyaban.migransm migráció

Szivesen varok barmilyen reakciokat. …Persze lehet velemenyt is utkoztetni (sot kell is!). Provokativan írtam, mert erre tudok kisajtolni reakciókat. De mielőtt bárki lerasszistázna, érdemes elgondolkodnia, hány évet élt kint, melyik országban, negyedben, emnnyi pénzért, s kikkel vegyült. Én alulról láttam a dolgokat, megszenvedtem értük, 1.5 évet utaztam ott, érdekes kontinens az biztos, de nem nekünk való az a társadalom. De próbáld ki mindenképpen.

Lehet ugy visszajonni afrikabol, hogy csak ámulunk, milyen kedvesek az emberek, meg hogy milyen szegenyek (szerintem szegénység mentális eredetű), de akkor nem lattak, es nem ertettek Afrikat. Vagy nem voltak itt. De ezek utan, lehet hogy nem is lesznek??

Gabor Csonka – vandorboy