huxit euA Times értesülése szerint Franciaország, Németország és 21 más EU-tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a menedékkérők rájuk jutó áttelepítési kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból.


A brit lap online kiadásán kedden megjelent cikk név nélkül idéz egy magas rangú diplomáciai forrást, aki a hat alapító tagállam egyikét képviseli. A Times idézete szerint a diplomata azt mondta, hogy a két országnak választania kell: vagy részesei az európai rendszernek, vagy nem. Az EU-t nem lehet zsarolni, az egységnek ára van - tette hozzá.


huxitAz idézett diplomata közölte: "az EU arra számít, hogy az Európai Unió bírósága jóváhagyja a kvótarendszert, és akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is tartania kell magát a döntéshez, ellenkező esetben pénzügyi és politikai következményekkel egyaránt számolniuk kell".

Nincs többé kimaradási lehetőség, nincs többé olyan, hogy egyik lábunk bent, a másik kint. Ebben nagyon kemények leszünk.



- idézi a diplomatát a brit lap.

A Times értesülése szerint a többi EU-tagállam ősszel készül erőteljesen felvetni az egység kérdését a két országnál, akkor, amikor már javában tartanak Nagy-Britanniával a kilépési tárgyalások.

A Times írása többször utal arra is, hogy az Európai Unióval Magyarország mellett a szintén euroszkeptikus irányba forduló, az uniós menekültpolitikát ellenző Lengyelországnak is több konfliktusa van.

Az ultimátum nehezen értelmezhető, hiszen a kiléptetésnek nincs is kijárt gyakorlata. A 7. cikkelyre való hivatkozással lehetne elindítani egy szavazati jogot felfüggesztő eljárást, annak érdekében, hogy az EU alkotmányos eszközökkel megvédje értékeit. Ugyanakkor ennek a többlépcsős eljárásnak nincs gyakorlata, a közelébe sem jutott egyetlen ország sem annak, hogy a szavazati jogát felfüggesszék. Kizárni nem lehet egy országot, egy "kivezetés" a gyakorlatban úgy képzelhető el, ha egy országnak olyan mértékben korlátoznák a jogait, hogy az önszántából aktiválja az 50. cikkely szerinti önkéntes kilépési eljárást.

Egyelőre nehéz biztosan megmondani, hogy az EU-tagállamok többségében valóban érik-e a szándék arra, hogy Magyarországot "kiszorítsa" az unióból, vagy egyszerű nyomásgyakorlásként értelmezhető a kiszivárogtatás, hogy megteremtse a migrációs politika mögötti egységet. Utóbbira jóval nagyobb esély van, de érdemes megjegyezni, hogy a nagy európai (francia, német) választások lezárultával nagy levegőt vehetnek Európa vezetői, és olyan lépésekre is elszánhatják magukat, amelyeket a választások előtt nem szívesen kockáztatnának meg. Miközben ma még a közhangulatra a Brexit és Trump megválasztásának élménye nyomja rá a bélyegét, úgy tűnik, a momentum az Európa-párti politikusoknál van. A franciáknál a centrista Emmanuel Macron tűnik biztos befutónak, a németeknél pedig Merkel mellett a Magyarországgal szemben még hűvösebb Martin Schulz lehet esélyes a kancellári tisztre.